Csökken a lakosság létszáma, ukrán munkavállalóból viszont akad bőven

Az 1970-től napjainkig terjedő időszakot vizsgálva megállapítható, hogy 1980-ban éltek a legtöbben, 31 402-en a városban – derült ki a demográfiai helyzetet bemutató tájékoztatóból.

A dokumentum egyebek mellett rávilágít arra, hogy 1990-től kezdődően a lakónépesség száma nem érte el a 30 ezret, valamint 2002-től folyamatosan csökken. 2017. december 31-i adat szerint az állandó lakosok száma 26 301. A népességfogyás hátterében összetett folyamatok állnak.

Dr. Szabó Tamás polgármester tudatta a testülettel, hogy valamennyi bizottság megtárgyalta és egyhangúlag elfogadta a tájékoztatót. A bizottsági elnökök javaslataikkal egészítették ki azt. Nagy András, a humán erőforrás bizottság elnöke kifejtette: olyan igény merült fel, hogy a következő tájékoztató térjen ki a Jászberényben dolgozó külföldi munkavállalók számának alakulására, valamint vizsgálják meg, a főként Ukrajnából érkező vendégmunkásoknak milyen társadalmi hatása van a városra.

Dr. Gedei József elmondta, hogy a gazdasági és tulajdonosi bizottságot is foglalkoztatta a harmadik országbeli munkavállalók száma. A képviselő véleményében kifejtette: a népesség növekedését nem alapvetően a bevándorlással, hanem a természetes szaporodással lehetne elősegíteni.

Hozzátette: egyes helyi vélemények szerint ehhez megfelelő körülményekre lenne szükség, így például biztosabb megélhetésre, magasabb munkabérekre, és fontos a helyi közösségek ereje. A hazai fizetéseket az uniós bérekhez hasonlította. Erre dr. Szabó Tamás úgy reagált, hogy több területen igyekeznek az Unióhoz felzárkózni, így a bérek terén is.

A tanácskozás végén Bobák Zsolt kért szót, aki szerint egyrészt a munkaerőhiány miatt érkezett 2-3 ezer, többnyire ukrán munkavállaló a Jászságba, másrészt pedig ők olcsóbban dolgoznak, mint a magyarok. Felvetette, hogy a lakosoktól sok panasz érkezik szabálysértésekről, bűncselekményekről és javasolta ezeket is belevenni a tájékoztatóba. A polgármester egyetértését fejezte ki, a társadalmi hatások vizsgálatába a mindennapi élet elemeit is számba kell venni. A képviselők a tájékoztatót egyhangúlag elfogadták.

Egyre inkább öregszik a város

Az alacsony születésszám, elvándorlás és a város elöregedése arra készteti az önkormányzatot, hogy a fiatalok és az idősek felé irányítsa figyelmét. Az ülésen felmerült a kérdés, hogy a város két szociális otthona el tudja-e majd látni az időseket. Ennek kapcsán Tamás Zoltán, a városfejlesztési bizottság elnöke javasolta, a fogyatékkal élők nappali ellátójának tervezésekor érdemes lenne az emelet beépítésével a férőhelyeket bővíteni. A bizottság kezdeményezte, hogy a fiatalokat a jövőben úgynevezett fecskeházak építésével segítsék.