Egyre többen kötik közjegyzőnél a bérleti szerződéseket

A bérbeadók elsősorban a nem fizető, és az ingatlant elhagyni nem akaró bérlők ellen kívánják bebiztosítani magukat a közjegyzői okirattal – olvasható a Magyar Országos Közjegyzői Kamara közleményében. Egy ingatlan kiadásakor mindig a bérbeadó viseli a nagyobb kockázatot, mivel a bérlemény a bérleti szerződés megkötésétől kezdve „birtokba van bocsátva”, és a bérlő van a birtokon belül – hangsúlyozta dr. Tóth Ádám.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke hozzátette, a bérlőt megilleti az úgynevezett birtokvédelem, azaz, őt csak a bérleti szerződés megszüntetésével lehet kimozdítani az ingatlanból. Gyakran előfordul, hogy valaki nem akar kiköltözni a bérleményből, annak ellenére, hogy nem teljesíti a fizetési kötelezettségét.

Ilyen helyzetben elképzelhető, hogy csak hosszú pereskedés árán lehet elérni, hogy a bérlő kiköltözzön az ingatlanból.

Ezt felismerve, az elmúlt években egyre többen fordulnak közjegyzőhöz, hogy bebiztosítsák magukat a problémás bérlőkkel szemben: az elmúlt három évben 60 százalékkal nőtt a közjegyzők előtt megkötött ingatlanbérleti szerződések száma, az elmúlt egy évben pedig 22 százalékos volt a növekedés. A közjegyző, mint megelőző jogvédelmet biztosító hatóság, többféle módon is tud segíteni – hangsúlyozza dr. Tóth Ádám.

Dr. Nagyné dr. Török Tímea szolnoki közjegyzőtől megtudtuk, hogy kétféle okirat létezik, és mindkettő iránt nagy az érdeklődés.

– Az egyik esetben a lakásbérleti szerződés közjegyző előtt jön létre. A másikban pedig a bérlő a már megkötött szerződés létrejöttét a közjegyző előtt egy nyilatkozattal elismeri, és kötelezettséget vállal az abban foglaltak teljesítésére, illetve arra, hogy a bérleti jogviszony megszűnése után kiköltözik az ingatlanból – világított rá a szakember.

– A közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződés, illetve nyilatkozat azért hasznos, mert mindkettő végrehajtható okirat, tehát a bennük foglaltak alapján peres eljárás nélkül lehet bírósági végrehajtást kezdeményezni, és a végrehajtási eljárásban akár rendőri közreműködéssel is kiköltöztethető a bérlő az ingatlanból – magyarázta.

Az utóbbi időben dr. Nagyné dr. Török Tímea irodáját is gyakrabban keresik fel lakásbérleti ügyekkel kapcsolatban, az viszont, hogy melyik lehetőséggel élnek inkább az ügyfelek, vegyes képet mutat.

– Van olyan bérbeadó, aki nem akar ezzel foglalkozni, ezért csak elkészíti az általa jónak látott bérleti szerződést, aláírja és elküldi a bérlőt a közjegyzőhöz, hogy az tegyen nyilatkozatot a már megkötött bérleti szerződés alapján. Más viszont úgy dönt, inkább a közjegyző készítse el a szerződést. Gyakorlatilag nincs különbség a kettő között – fejtette ki.

Hozzátette, nem jellemző, hogy végrehajtást kell indítani olyan bérlő ellen, aki közjegyzői okiratban tett nyilatkozatot.

– Az irodámban még nem fordult elő, hogy a bérbeadónak végrehajtási eljárást kellett volna kezdeményeznie az általam készített közjegyzői okirat alapján a bérlővel szemben.

– Hiszen akik elmennek a közjegyzőhöz, hogy okiratba foglalt szerződést kössenek vagy nyilatkozatot tegyenek, azok tisztában vannak a jogügylet következményeivel. Így nyilván komolyan gondolják azt, hogy teljesíteni akarják a szerződésben foglaltakat – mondta.

Adót kell fizetni a lakáskiadás után

A lakáskiadáshoz nem kell feltétlenül adószámot kiváltani, és ha a bérbeadó magánszemély nem turisztikai céllal adja ki ingatlanját, akkor a bérbeadás áfamentes. A havi lakbérről átvételi elismervényt kell kiállítani, ami írásban rögzíti a bevételt.

A bérbeadás teljes bevételéből a jövedelem kétféle módon állapítható meg. Az egyik lehetőség, amikor a bevételt csökkentik az igazolható költségek (közüzemi számlák, felújítási költségek) és az értékcsökkenés. A másik lehetőség, hogy a teljes bevételből 10 százalék költséghányad levonásával állapítja meg jövedelmét a bérbeadó.

A jövedelem után negyedévenként adóelőleget kell fizetni, és az éves szja-bevallásban ingatlan-bérbeadásból származó jövedelemként kell feltüntetni. Az adó mértéke 15 százalék – tájékoztatott az adóhatóság.