Általános iskolás srácok játszhatnak a szolnoki színház színpadán

A darab előtt az ­öltözőbe lépve egy vidám, ­fiatal fiúkból álló csapat ­fogadott. Rögtön megtudtam tőlük, hogy mindannyian­ ­válogatás útján kerültek be az ismert színműbe.

Van, aki már rendelkezik szín­házi múlttal, van, aki még csak most kezdi. Abban azonban mind egyetértettek, a későbbiekben is szeretnének a színészettel foglalkozni.

Pál-Szabó Patriknak, aki hatodik osztályos a szolnoki Szandaszőlősi Általános Iskola­ és Alapfokú Művészeti Iskolában, nagyon tetszik az a hangulat, amit a színház ad.

– Szeretem csinálni, feltölt, és a színház mellett már egy éve szinkronszínészettel is foglalkozom – mondta vidáman.

– Felnőttkoromban is szívesen dolgoznék ezen a pályán.

Társa, Major Balázs még csak ötödik osztályba jár, de nem először áll a szolnoki színház színpadán.

– Tavaly játszottam a My Fair­ Ladyben, így egyértelmű volt, hogy a Macbeth válogatására is elmegyek. Nagy örömömre bejutottam, és megkaptam Fleance szerepét – árulta el a Kassai Úti Magyar–Angol Két Tanítási Nyelvű ­Általános Iskola lelkes diákja.

Nemcsak ő, hanem Fleance szerepében váltótársa, Nagy Ákos Bence is gyakorlott színjátszó. A Süsüben is szerepelt, így amikor megkezdődtek a Macbeth-válogatások, ő is jelentkezett.

A Szolnoki Kodály Zoltán Ének-zenei Általános ­Iskola és NAMI tanulója iskola­társával együtt állhat színpadra estéről estére. Bár Berczi Ábel ezelőtt még nem játszott színházban, de óvodáskora óta biztos benne, hogy ezzel szeretne foglalkozni felnőttként.

Rajta Ákos Gábornak viszont szintén ismerős terep volt a színpad. A Szandaszőlősi­ Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola negyedikes diákja ugyanis néptáncol.

– Ezért is gondolta a barátom anyukája, hogy érdekelhet ez a lehetőség – mondta.

– Mikor kiderült, hogy bejutottam, nagyon boldog voltam.

A beszélgetés végén arról is faggattam a fiúkat, mennyire fárasztó a színház és a tanulás egyszerre. Nagy egyetértésben azt felelték: nem az!

Aztán kifejtették: megesik, hogy elfáradnak, de akkora élmény a színház, hogy inkább feltöltődnek, mint kimerülnek. Ahogy fogalmaztak: megéri a fáradságot.

Díszítő lenne a legfiatalabb gyerekszereplő

A legifjabb fiatalember a magasságának köszönheti, hogy elmehetett a válogatásra.

– Apukám itt dolgozik a színházban, és szóltak neki is, hogy szükség van alacsonyabb fiúkra az egyik darabban – árulta el Somogyi Imre, aki jelenleg elsős a Kodályban.

– Nagyon örültem, mikor kiderült, hogy bekerülök a Macbeth-be. Szívesen dolgoznék itt nagy koromban is, de inkább azzal szeretnék foglalkozni, amivel apa – tette hozzá Imi, akinek édesapja díszítő a színházban.