Ötrészes kisfilmet forgattak az abonyi művelődési házban

– Először készített játékfilmet a művelődési ház.

– Valóban. Teljesen új élmény volt számunkra az egész. Az első epizód múlt héten hétfőn került adásba. A történet úgy kezdődött, hogy a nézők szavazhatták meg, hogyan folytatódjanak az események. Két választási lehetőséget kínáltunk fel az első két epizód végén. A sorozat harmadik és negyedik részének befejezéseként pedig egy-egy kérdést kapott a közönség.

– A kísértettörténetnek egyik fontos helyszíne a Kostyán-kúria. Miért éppen az ódon épületre esett a választásuk?

– Szerettünk volna olyan helyszínen is forgatni, ami tipikusan abonyi. Az épület régi pincerendszere ideális helyszínéül szolgált a hátborzongató jeleneteknek. Itt, valamint az utómunkálatok során olyan beállításokat próbáltam alkalmazni, melyek rémisztőbb hangulatot adnak az egyes képsoroknak. Ha megfigyeljük a kúria színét a filmben, az alapvetően zöldes árnyalatú. Ám, amikor a film végéhez érünk, és a történet feloldása következik, a főszereplő elindul felfelé a lépcsőn. Ilyenkor már az látszik, hogy lágyabb színt kap a pince.

– Egy efféle kisfilmhez milyen technikai felszereltség és látványelemek szükségesek?

– Mindössze egyetlen kézi kamerával és egy állvánnyal dolgoztunk a felvételek elkészítésekor. A fényhatások eléréséhez pedig elemlámpát használtunk. A felvett anyagot aztán egy videószerkesztő programmal tudtam világosítani, sötétíteni. Szombaton egyébként feltettünk egy kisfilmet a Facebookra, hogy hogyan készült a történet. Itt lehet látni, milyen volt az eredeti videókép, és azt is, hogy milyen lett a szerkesztés után. Ha visszagondolok, azt mondhatom, talán az el nem mozduló tükörkép effektje vagy a más tükörképének illúziója voltak a legösszetettebb megoldások, amelyek a filmet színesítették. Ezekkel az egyszerű, ámde hatásos trükkökkel borzongatóbbá tudtuk varázsolni a produkciót.

– A képkockákon az intézmény több munkatársát is viszontláthattuk. Hogyan élték meg, hogy egy filmben szerepelhetnek?

– Mindenki szívesen játszotta a szerepét. Annál is inkább, mivel a kollégák saját magukat alakították. Kivéve persze az intézményvezetőnket, Simon Szabinát, aki a szellemet játszotta. Cél volt, hogy mindenki szerepet kapjon, akár szereplőként, akár statisztaként, vagy egyszerűen csak úgy, hogy felkapcsolja a villanyt. Élvezte a forgatást Debreczeni-Bakos Melinda, a film főszereplője is, akiről tudni kell, hogy a való életben a színjátszókörünk rendezője és vezetője is egyben. Számára, a szakmai múltja miatt, különösen izgalmas volt az alakítás. Azt biztosan állíthatom, hogy sokat fejlődtünk a forgatások során, és egyfajta rutin is kialakult bennünk. Ez a játékidőn is meglátszik. Az első videó még háromperces sem volt, aztán viszont már hosszabb részek következtek. A film végéhez közeledve pedig a beállítások is sűrűsödtek, és egyre több időt hagytam a feszültségkeltésre, mely a thriller műfaj egyik fő ismérve. Azt gondolom, erre a látásmódra kiválóan ráérzett Linda is.

– Mondhatjuk, hogy a forgatás ötletét a járvány okozta karantén adta?

– Tulajdonképpen igen, hiszen az vezérelt bennünket, hogy rendezvények híján érdekes tartalmakat állítsunk elő a nagyközönség számára. Azt akartuk, hogy ezek jelentős része saját alkotás legyen. Ha nem lett volna karantén, ez a videó biztosan nem készült volna el, ugyanis a rendezvényeink igencsak lekötik az energiáinkat.

– Folytatódik-e valaha a kísértethistória?

– A forgatáskor arra összpontosítottunk, hogy amit elkészítünk, az a Közösségek Hete programsorozathoz illeszkedjen. Úgy gondolom, hogy a mostani videó így kerek, éppen ezért nem lesz folytatása. A Paranormális nyomozás című videósorozatot egyébként már összeállítottuk egy huszonöt perces filmmé, és így egészben pénteken 17 órakor jelenik majd meg a Facebook-oldalunkon. Egy másik, hasonló film várható a jövőben, de ettől teljesen eltérő történettel.

– Egyedi, hogy egy kulturális intézményben videótörténetet forgatnak?

– Nem egészen. Másutt is láthattunk már hasonló kezdeményezéseket, azonban a legtöbb esetben humorosabb, lazább produkciókat készítenek. A mi alkotásunk azért igazi kuriózum, mivel még egyetlen hazai művelődési ház sem forgatott filmet thriller témában.