Bronzkori leletek kerültek elő Tiszafüred határában

Egy mezőgazdasági telephely korszerűsítése, bővítése nyomán nagy volumenű földmunka vette kezdetét a közelmúltban, amely során emberi maradványokra bukkantak.

— Augusztus végén kaptunk értesítést az esetről, majd szeptember másodikán kezdtük meg a munkát. Meggyőződtünk róla, hogy nemcsak egy szórvány koponyáról van szó, hanem egy korábbi temetkezés nyomaira bukkantak a kivitelezés során — idézte fel a kezdeteket Dr. Mester Edit.

— Egy, az újkőkor óta folyamatosan lakott, nagyon iszapos-mocsaras területről beszélünk. Az itt található megtelepedésre alkalmas halmok biztosítottak élőhelyet az emberek számára. Jelenlegi tudásunk szerint már hétezer éve lakott ez a terület — részletezte a feltárást végző, területileg illetékes Kiss Pál Múzeum igazgatója.

A Tisza szabályozásához köthetően egyre több régészeti lelet került elő az úgynevezett Ásotthalmon és Majoros-halmon területéről. Éppen ezért alakult meg 1877-ben Tariczky Endre katolikus plébános vezetésével a mai Kiss Pál Múzeum jogelődjének tekintett Tiszafüred-vidéki Régészeti Egylet, amely hazánk egyik legrégibb vidéki régészeti gyűjteménye lett.

A Tisza-tó néven ismert Kiskörei-víztározó építési munkáit megelőzően a Nemzeti Múzeum régészei végeztek feltárást az 1960-as években és a rákövetkező évtized elején. Több ezer síros temetőket tártak fel a környéken, mely akkor a régészet egyik kiemelkedő eredményének számított.

— Itt azóta is mezőgazdasági termelés folyik, nem történt nagyobb építkezés. Legalábbis nem értesültünk arról, hogy újabb leletek kerültek volna elő mindeddig — jegyezte meg Dr. Mester Edit.

Mélyre kellett ásni az alapot, így akadtak most az évtizedekkel ezelőtt feltárt temető folytatására. Jelenleg az építkezéshez kapcsolódó régészeti megfigyelést és leletmentést végeznek. Emberi maradványok és kerámiadarabok kerültek elő, de egy kemence nyomait is felfedezték.

— Ezek valamikor hulladékgödrök voltak, amiben rengeteg szemét, halpikkelyek és az elfogyasztott állatok maradványai találhatók — magyarázta a régész. — Áradásra enged következtetni, hogy több rétegben kagylók kerültek elő, melyek a Tisza által lerakott hordalékkal maradtak itt — fűzte hozzá.

A sírok melléklete szegényes, fémtárgyakat és ékszereket nem találtak. A kutató meglátása szerint, valamilyen pusztuláshoz köthető az ott élők halála, a romok eltakarítása közben temették el őket a most feltárt hulladékgödrök aljára, az épületek omladékát pedig a gödörbe kotorhatták.

— Gyanús, hogy amit épp most bontottunk sírt, közvetlenül rajta, a csontokon található a vastag, tapasztott kiégetett agyag, melyben még látszanak a vesszőfonatok nyomai. Tehát egy épület vagy kemence maradványa lehet. Az biztos, hogy nem békés temetkezéssel állunk szemben — vélekedett.

Úgy tudni, a most előkerült leletek hamarosan a tiszafüredi Kiss Pál Múzeumba kerülnek, majd a szükséges munkafolyamatok elvégzése után egy kiállítás keretében mutatják be azokat.