A legendás szolnoki épület, ahol egyetem, leánykollégium, munkásőrség és levéltár is működött

A ma álló Szolnoki Törvényszék épületét épp százharminc évvel ezelőtt építették. E jeles évforduló alkalmából egy képekkel gazdagon illusztrált új könyv jelent meg levéltári forrásokból és a törvényszék gondozásában, melynek bemutatójára a közelmúltban került sor a jubiláló épület dísztermében. Az eseményen Bojtos Gábor, a vármegyei levéltár főlevéltárosa, a téma kutatója, a kötet egyik szerzője „lapozott vissza a múltba”, és tartott előadást épülettörténetből. Ezen írásunkban is vele tekintettük át a kezdetekben Magyar Királyi Törvényháznak, illetve Szolnoki Igazságügyi Palotának ismert törvényszéki épület legendáriumát.

Az 1870-es évek elején hazánkban nagyszabású reform-sorozat kezdődött, melynek célja a polgári állam törvényhatósági rendszerének megteremtése, az igazság- és jogszolgáltatás reformja és a közigazgatás egységesítése volt. 1871-ben hozták létre az elsőfokú, általános hatáskörrel rendelkező törvényszékeket, melyek büntető és polgári ügyekben is eljártak. Ugyanekkor rendelkeztek a királyi törvényszékek és járásbíróságok székhelyeiről, illetve a járások beosztásáról is. Ezek alapján három törvényszéket szerveztek Szolnok, Jászberény és Karcag központokkal.

A Szolnoki Törvényszék jelen ismeretek szerinti első épülete a Szabadság téren álló Obermayer-Hubay-féle bérház volt, a mai Varga Katalin Gimnázium épülete. Rövid idejű, négy éves működése után, 1875-ben azonban megszüntették, és az illetékességi területét a Karcagi Törvényszékhez csatolták. Azonban egy év múlva, 1876-ban, két riválisát, Jászberényt és Karcagot megelőzve Szolnok lett az újonnan kialakított Jász-Nagykun-Szolnok vármegye székhelye, emiatt nagy erőket mozgósított a törvényszék visszaszerzéséért. Annak elhelyezésére ugyanis, két év időtartamra, térítés mentesen felajánlotta a városháza helyiségeit, vállalta továbbá egy ideiglenes börtön felépítését, de még az Obermayer-Hubay-féle bérházat is megvásárolta. Szolnok lobbitevékenységének gyümölcse 1885-ben ért be: a jászberényi és a karcagi törvényszékeket megszüntették, a Szolnoki Törvényszéket pedig újra felállították, amely régi, Szabadság téri épületében újra kezdte a működését, ezáltal az egész vármegye törvényszékévé vált.

De már ekkor érezhető volt, hogy a megnövekedett ügyszám miatt, illetve a fogvatartottak „emberibb környezetben” történő elhelyezése okána kötelezően előírt fogházbővítéssel a törvényszék a régi székházát kinőtte. Egy korszerűbb és nagyobb épületre volt szüksége. Néhány év múlva, 1891 tavaszán Örley Béla, a Szolnoki Törvényszék elnöke és Kludik Gyula, a város polgármestere együtt kezdeményezték egy új törvényszéki épület felépítését Szilágyi Dezső igazságügyi miniszternél. A városvezető – a hajdani Régi Patika, jelenleg Dózsa György utca, a korábbi Fő, majd Gorove, ma Kossuth út és az egykori Gyász köz, napjainkban Dr. Kronberg János utca által körülhatárolt területen – egy közel ezerkétszáz négyszögöles telket ajánlott fel ingyen az államnak az 1878-ban megépített vármegyeházával szemben, ráadásként, három éves futamidőre, harmincezer forint kamatmentes kölcsönt is ígért támogatás gyanánt az építkezéshez.

Az épületet a korának és a többnemzetiségű Monarchia igazságügyi épületeinek legjelentősebb építésze, Wagner Gyula tervezte, a kivitelezést a Verseghy Ferenc Gimnáziumot is felépítő Jiraszek Nándor–Krausz Lipót-páros nyerte el, melynek tervezett költsége kétszáznegyvenötezer-százötvennégy forint volt. A homlokzatán a korabeli címert és Királyi Törvényház feliratot viselő, Szolnoki Igazságügyi Palotának nevezett egyemeletes törvényszék épülete a fogházzal együtt 1893-ban felépült, az Obermayer-Hubay-féle házból való átköltözésre szeptemberben került sor. Egy évvel később, 1894-ben a korábbi Régi Patika utca nevét Verbőczy Istvánra, a Gyász közt Törvényház utca névre módosították.

A Szolnoki Törvényszék épületét sem kímélte az idő. Az 1911. július 8-án, kecskeméti epicentrummal bekövetkezett földrengés több tárgyalótermének plafonját megrepesztette. Az 1914-ben kitört Nagy Háború, majd az őszirózsás forradalom, a Tanácsköztársaság és a román megszállás az egész építményben tetemes kárt tett. A kisebb helyreállítási munkálatok sorát követően a megrongálódott épület első jelentős megújulása Virág Béla törvényszéki elnök működése alatt történt meg. 1924-ben megkezdődött a törvényház második emeleti ráépítése, majd pedig 1939-ben a főhomlokzat teljes rekonstrukciója.

A második világháborúban a Szolnokot ért 1944. június 2-től egészen őszig elhúzódó, sorozatos légi bombázás jelentős nagyságú személyi és anyagi veszteséget okozott a vármegyeszékhelyen. A lakosság a társasházak pincéiben létrehozott óvóhelyekre menekült. Hasonló óvótermeket alakítottak ki a törvényszék alatt is, melyek összesen 362 fő befogadására voltak alkalmasak. A második világégés megint csak nagyobb károkat okoztak a törvényszék épületében.

A háború utáni első negyedévszázad az oda-visszaköltözés időszaka volt. Az 1949-ben Szolnok Megyei Bíróságra átnevezett épület vonatkozásában ugyanis 1951-ben az a döntés született, hogy az ugyanabban az évben Szegeden alapított Közlekedési Műszaki Egyetemet az 1952/’53-as tanévtől Szolnokra helyezik át. Pontosabban a megyei bíróság épületébe, melyet emiatt 1952-ben a hajdani Pénzügyigazgatóság épületébe költöztettek, melyben 1997 óta a Verseghy Ferenc Könyvtár működik. Érdekesség, hogy a törvényház egyetemi évei alatt a második emeletén még leánykollégium is helyet kapott.

A rövid életű szolnoki Közlekedési Műszaki Egyetemet 1955-ben megszüntették, míg a Közlekedési Üzemmérnöki Kart 1957 augusztusáig kellett fokozatosan a fővárosba átlakoltatni, ezért a megyei bíróság visszaköltözhetett régi törvényházába. Ebben sem volt köszönet. A visszarendeződéssel a bíróságnak egy kis ideig a helyi Karhatalmi és Munkásőrség Parancsnokságával – a pufajkások ’57-ben elköltöztek –, valamint a Szolnok Megyei Levéltárral is meg kellett férnie egyidejűleg az épületben. A ‘60-as évek elején ismét jelentős külső-belső renoválási munkák zajlottak a „házon”, ekkor cserélték le Rákosi jelképét Kádáréra, a Népköztársaság címerére. A rendszerváltozás előtt, 1980-ban a megyei levéltár a jelenlegi helyére, a Pozsonyi útra tette át a székhelyét.

A hatvanas évek után, úgy tízévenként voltak felújítások, átalakítások a Kossuth úti épületen. Ma címer és elnevezés, valamint külső vakolat nélkül várja szebbre fordulását a százharminc éves épület. A minapi, épülettörténeti könyvbemutatón Klenovics Róbert, az Országos Bírósági Hivatal műszaki főosztályának vezetője arról számolt be, hogy a kétezres évek óta napirenden van az egykoron Királyi Törvényháznak, illetve Szolnoki Igazságügyi Palotának nevezett épület felújítása, 2014-ben pedig már egy jóváhagyott építési engedély is megszületett szebbé tétele érdekében. Jelenleg egy újabb tervhez újabb engedélyezési tervekre várnak az illetékesek, amely után vélhetően jövő évben megkezdődnének a törvényszék tetőfelújításának kiviteli munkái, valamint a homlokzatfalak törtfehér- és a nyílászárók zöld színre festése is…