A csúcsra ugranak a lányok

– Hogyan honosodott meg a kötélugrás az Újvárosi DSE-ben?

– Az egyesületünk 20–25 éves múltra tekint vissza, számos generáció nőtt már fel ez idő alatt – kezdte Koncsecskó-Diszterhöft Orsolya. – Édesanyám, Diszterhöft Herbertné és kolléganője, Szekeres Julianna kezdték a kötélugrás oktatását, majd a mi korosztályunk vette át tőlük a stafétát. Számtalan magyar bajnoki címet és diákolimpiai elsőséget szereztünk.

– Milyen versenyre készülnek mostanság?

– Az elmúlt évtized Európa-bajnokságain nagyszerű eredményeket értünk el, tavaly a költségek miatt azonban csak egy lány vett részt a világversenyen, most viszont a nyári grazi Európa-bajnokság van a fókuszban, ami szerencsére közel van Szolnokhoz, így meg tudjuk oldani, hogy teljes csapattal utazzunk ki.

— A nyílt bajnokságban fogunk indulni, mert vannak ifjúsági korú versenyzőink, valamint felnőttek is. Sokvári Melitta és Fábián Fruzsina még ifjúsági korcsoportos, míg Fábián Fanni és Bozsik Hanna már felnőttnek számítanak a sportágban, pedig csak jövőre kezdik a középiskolát, a szabály ugyanis úgy szól, hogy 12–14 éves kor között van az ifjúsági korcsoport.

— Közülük hárman már a portugáliai Eb-n is ott voltak, tehát van már rutinjuk ilyen szintű eseményen. A tanév végeztével napi két alkalommal fogunk edzeni egy hónapon át, július 18-án pedig utazunk Grazba.

– Tanév közben miként zajlanak a tréningek?

– Heti három edzéssel készülünk szeptembertől júniusig, ebből kettőt a Szent Tamás általános iskolában, egyet pedig a Fiumeiben tartunk. Az edzéseinket átlagosan 12–14-en látogatják, többen nem is férnének el a Szent Tamás tornacsarnokában.

— Ebben az évben közülük többen is érettségiznek, így nem tudnak minden alkalommal jönni, ezért szeretnénk óvodásokat, illetve első és második osztályosokat is bevonni, akik talán egyszer elődeik nyomába érhetnek. Edzőként hárman dolgozunk, a két segítőm Szárszegi Dávid és Kovács Réka, aki közül Réka még két éve versenyzett és most is csak tizennyolc éves, de már inkább a gyerekek fejlődésében segít számunkra.

— A középiskola befejeztével is vannak, akik tudják folytatni a kötélugrást, mert olyan egyetemre mennek, ahol ezt támogatják, és az órarendjük is lehetővé teszi. Sajnos azonban vannak olyan tanítványaink, akiknek estig óráik vannak, így nincsen lehetőségük folytatni a sportot.

– Milyen változások történtek a kötélugrásban az elmúlt néhány évben?

– A gyorsaság mellett a technikának is nagy szerepe van, hiszen a csapatban nem az a lány hajtja a kötelet, aki ugrál. A csapatversenyek során négy különféle, koreografált gyakorlatot is be kell mutatni a két gyorsasági mellett. A sportágunk rendkívül gyorsan fejlődik.

— Az újítások elsősorban a Távol-Keletről, Kínából és Hongkongból erednek mostanság, ugyanis ott is elkezdték komolyan venni a kötélugrást. Az újabb és újabb gyakorlatokat egyre többen kiválóan hajtják végre, ebből kifolyólag, ami egyik évben még maximális pontot ért, az a következőben már lényegesen kevesebbet.

— A bíróknak is komoly kihívást jelent ez, nemcsak a versenyzőknek, ugyanis rendre újra kell vizsgázniuk.

Érmeket szereztek a világversenyeken

Koncsecskó-Diszterhöft Orsolya az elmúlt évek nemzetközi sikereiről is beszámolt.

– Az első nagy nemzetközi megmérettetésen 2009-ben Svédországban vettünk részt. Két évvel később Magyarországon már dobogóra állhattunk az Európa-bajnokságon csapatban a junioroknál és a felnőtteknél is.

A 2012-es világbajnokságon az Egyesült Államokban az ifjúságiak között második, míg a felnőttek mezőnyében harmadik helyet szereztünk. A 2013-as Eb-n Dániában juniorban és felnőttben is egyaránt ezüstérmesek lettünk.

Ezt követően korosztályváltások és sérülés miatt kimaradt pár év, de 2017-ben Portugáliában ismét a legjobbak közé verekedtük magunkat. Boronkai Csenge junior egyéniben a dobogó legmagasabb fokára állhatott, junior csapatunk pedig harmadik helyet szerzett, míg a nyílt bajnokságban, ahol juniorok és felnőttek együtt versenyezhetnek, szintén az első helyet szereztük meg.