Mindent látó drónnal pásztázzák a Tiszát

Mint oly sok technikai újdonságot, a drónokat (jelentése: méh), a „pilóta nélküli” repülő eszközöket is katonai feladatok végrehajtásánál alkalmazták először. Nem csoda, hogy a civil világban való elterjedésüket követően egyre több területen használják, vetik be őket. Olyan felvételek készíthetők velük, amelyek jelenleg más eszköz segítségével nem. A szolnoki Tisza-híd lábánál ezekben a napokban a Damjanich János Múzeum régésze, Kertész Róbert és munkatársai térképezik fel az 1562-ben épült első szolnoki tiszai átkelő, híd maradványait. A csonkok kiállnak az igen alacsony vízállású folyóból, de felülről, közelről látni, a területet bebarangolni csak a drón szemével tudják.

– Az M4-es autópálya területének feltárásakor alkalmaztuk először az eszközt – mondta Kertész Róbert. – Tiszapüspökinél, a 19-es lelőhelyen egy nyolcezer éves lakóépület maradványaira bukkantunk. Hatalmas segítséget jelentett számunkra a távolról irányítható légi jármű, melyre kamerát szereltek. Nagy magasságból akár a környezettel együtt tud mutatni adott objektumot, ám arra is képes, hogy fél méter magasságban lebegjen és minden apró részletet megmutasson. Álló képek is készíthetők vele. Az említett épületet három szintben bontottuk, nagyon fontos volt a lépéseket pontosan dokumentálhassuk. A pécsi Pazirik Kft-vel dolgoztunk akkor, és most is. A négy és fél évszázada épült híd szerkezeti elemeinek egy része, gerendák, tartópillérek kilátszanak a folyóból, ám van, ami a vízfelszín alatt látható, más részek mélyebben rejtőzködnek.

[caption id="" align="alignleft" width="425"] Háromdimenziós képet készítenek a hajdani török kori Tisza-hídról. A felvételek ugyanazzal a drónnal készülnek, mellyel a nemrég meglelt tiszapüspöki újkőkori házat is dokumentálták (képünkön Berta Gábor látható a szerkezettel) FOTÓ: Borbás Márton
[/caption]

A drón, a fotózás segítségével háromdimenziós modellt készítenek az egykori átkelőről. Grafikai elemek felhasználásával meg tudják mutatni, hogy is nézett ki a híd valójában, sőt az is látszik majd, miként mutatna a mai környezetben, mekkora volt a jelenlegi Tisza-hídhoz képest. A folyó bal partján dolgoznak, ugyanis nem mértek még olyan alacsony vízszintet, hogy a szemközti oldalon is kidugták volna fejüket a cölöpmaradványok. Az eddigi adatok szerint a híd hossza 110, a szélessége 5-6 méter lehetett. Az átkelő beazonosításának kutatómunkái 2003-ban kezdődtek, három évvel később búvárrégészek folytatták a munkát, majd újabb geodéziai vizsgálat következett, ezen a nyáron vetették be a drónt a teljes kép megrajzolásához.

[caption id="" align="alignleft" width="425"] Kertész Róbert (középen) munkatársaival igyekszik minél többet megtudni a török kori fahíd kibukkanó cölöpjeiről. Munkájukat a legmodernebb eszközök segítik, ilyen a drón is FOTÓ: Mészáros János
[/caption]

– Költséges ez a módszer, de ez jelenti a jövőt a régészeti munkában is – jelentette ki Kertész Róbert. Jó értelemben vett szakmai irigységgel mondta, hogy egri kollégáik már rendelkeznek ilyen eszközzel. Reméli, hogy hamarosan a szolnoki múzeumnak is lesz saját drónja, mellyel akár egy egész város is filmre lehet vinni.
Mint tették ezt nemrégiben Kunszentmártonban, ahol a XXII. Tiszazugi Zenei Fesztivál idején páratlan légi felvételt készített a városnak Gaál Attila, a fesztiválkórus egyik tagja egy drón segítségével. A kisfilmet összevágva, zenei aláfestéssel adta át a lakosoknak.

– A drónos filmezésre sokan felfigyeltek ekkor. Később már az egyik legnagyobb magyar sportszövetség elnöke keresett meg, hogy helikopteremmel én készítsem el az Európa-bajnokságuk reklámfilmjét a verseny magyar helyszínéről. Egy közismert zenész a Balaton-felvidéket szerette volna ily‘ módon ismertebbé tenni. Az egyik leghíresebb, ma már múzeumként működő kastély fenntartói is a légi filmezésben látták a lehetőséget a műemlék-épület hatásos népszerűsítésében – mesélte Pásztor Tamás.

– A drónos filmezésre sokan felfigyeltek ekkor. Később már az egyik legnagyobb magyar sportszövetség elnöke keresett meg, hogy helikopteremmel én készítsem el az Európa-bajnokságuk reklámfilmjét a verseny magyar helyszínéről. Egy közismert zenész a Balaton-felvidéket szerette volna ily‘ módon ismertebbé tenni. Az egyik leghíresebb, ma már múzeumként működő kastély fenntartói is a légi filmezésben látták a lehetőséget a műemlék-épület hatásos népszerűsítésében – mesélte Pásztor Tamás. Háromdimenziós képet készítenek a hajdani török kori Tisza-hídról. A felvételek ugyanazzal a drónnal készülnek, mellyel a nemrég meglelt tiszapüspöki újkőkori házat is dokumentálták (képünkön Berta Gábor látható a szerkezettel) FOTÓ: Borbás Márton Kertész Róbert (középen) munkatársaival igyekszik minél többet megtudni a török kori fahíd kibukkanó cölöpjeiről. Munkájukat a legmodernebb eszközök segítik, ilyen a drón is FOTÓ: Mészáros János -->