Középkori „elveszett” templomra lelhettek

– Mit tudtam én, hogy mi van a lábam alatt! Gyerekkoromban ott szánkóztunk a halmon, jól csúszott a hó, ez volt a lényeg! – meséli Berta Nándor, az a gazda, akinek családi öröksége a szóban forgó, kutatás alatt álló földterület. Nándi bácsinak nagyszülei a közeli tanyán éltek, később a férfi az egész területet megörökölte.

– Most a közelben gazdálkodom, a növényekkel dúsan benőtt halmot azonban csak messziről figyeltem az utóbbi években, nem használtam. Aztán tavaly dr. Barna Gábor professzor felhívott, és elmesélte, mit rejthet a földem. Hogy valami templom meg talán az ősi Kunszentmárton is ott, arrafelé „rejtőzik” a föld alatt…

[caption id="" align="aligncenter" width="600"] Kezdődik a kutatás. Wenner-Várkonyi Attila polgármester (jobbra), dr. Barna Gábor professzor és dr. Pusztai Gabriella történész egyeztet a munkálatokról a szakemberekkel a helyszínen Fotó: Kissné Fehér Edit
[/caption]

– A kutatások pár napja elkezdődtek, de nem lábatlankodok, kivárom, mit találnak a régészek – teszi hozzá Berta Nándor, aki egy gazdatársával, Benke Tiborral lekaszálta, rendbetette a dombot és környezetét, hogy a régészek, geofizikusok könnyebben tudjanak rajta dolgozni.

A szakemberek egyébként az önkormányzat megbízásából kezdték meg a vizsgálódást Telekhalmon. A kutatás modern műszerekkel, elektromágneses és fizikai méréssel történik. Bár mindenki óvatosan fogalmaz az eddigi eredményekről, igen valószínű, hogy tényleg megtalálták a templom alapjait, amit 1876 októberében Rómer Flóris archeológus még látott is, tiszazugi régészeti bejárása közben.

Egy korabeli régészeti értesítőben lelkesen számolt be arról, hogy „a régi Kun-Szent-Márton helyén álló Telekhalmon egy eddig ismeretlen Árpád-kori templom romjait fedezte fel”. A bencés szerzetes kutatásai azonban abbamaradtak, a köveket pedig – ha még maradtak – széthordták a tanyák építéséhez az ott lakók.

Egy helybéli lakos, Bozsik Mihály visszaemlékezése szerint gyermekkorában egy úttörőház állt arrafelé. A diákok jártukban-keltükben többször találtak „kicseket” (ő maga is), például koponyadarabokat, cserépedényeket. Egy akkori „néptanító”, Turcsányi Pista bácsi állítólag egy neves régész segítségével neki is kezdett a terep közelebbi vizsgálatának, de az a munka is hirtelen befejeződött. Mindenesetre a kunszentiek között mai napig szóbeszéd tárgya a telekhalmi lelőhely és a lábuk alatt rejtőző érték.

A kunszentmártoni születésű dr. Barna Gábor egyetemi tanár helytörténeti kutatásai során ugyancsak felfigyelt az állítólagos templomra. Már évtizedekkel ezelőtt elhatározta, hogy utánajár a dolgoknak, mindenekelőtt adatokat, vázlatokat gyűjtött be a templomról és a környéken talált egyéb leletekről – nem csoda, hogy most ő a kutatás egyik koordinátora. Barna Gábor tudta azt is, hogy egy ottani pince falából valóban sok emberi csont került elő, így bízott abban, hogy sikerrel járnak a régészek.

– Túlzás lenne azt mondani, hogy romokat keresünk, sokkal inkább a templom alapját. Az viszont nagyszerű eredmény lenne, ha megtalálnánk a közelben az egykori település házainak maradványait is, hiszen kevés középkori nagykun települést tártak fel a szakemberek. Mindenesetre egy hét múlva minden kiderül – akkor lesznek meg a végleges mérési eredmények. Amennyiben a Telekhalmon valóban templom állt, úgy ott szeretnénk emlékhelyet kialakítani 2019-re, Kunszentmárton újraalapításának háromszázadik évfordulójára.

Wenner-Várkonyi Attila polgármester igen lelkes, Mesterházi Gábor régész nyolcfős csapatának minden lépését figyeli, munkájukat kétszázezer forinttal támogatta.

– Ezt a költségvetésből különítettünk el, hiszen múltunk megismerése nagyon fontos! – bólogat a településvezető, aki megsúgja, már az első nap kiderült, hogy nyolcvan-száz centiméter mélységben megtalálták a templom alapját a halmon, a Zubor-tanyánál pedig – még nem végleges információk alapján – valószínűleg rábukkantak az egykori Kunszentmárton házaira.

A múzeumnál is izgatottak a lelet miatt

A kunszentmártoni középkori templom hírével megkerestük dr. Tárnoki Juditot, a területileg illetékes szolnoki Damjanich János Múzeum régészeti osztályvezetőjét is. Elmondása szerint mindenképpen valós tényről van szó, mivel több XIX. századi leírásban még földfelszín fölött álló falakat említenek a kunszentmártoni Telek-parton, így mindenképpen kutatásra érdemes objektumról van szó. 2016 őszén ők is bejárták ezt e területet, most pedig dr. Barna Gábornak, a Szegedi Tudományegyetem Néprajzi Tanszékének kutatócsoport-vezetőjének az irányításával megkezdett helyszíni információgyűjtés folyik.