Ma már nem panaszkodnak, ha fizetni kell a gyakornoknak

Ma már azonban törvény szabályozza mind a középiskolában, mind a felsőoktatásban zajló szakmai gyakorlatot és a kötelezően fizetendő minimumösszeget is.

– Korábban a vállalkozások egy része nehezményezte, hogy bért is kell fizetni a szakmai gyakorlatért, nem elég, hogy foglalkozni kell a tanulókkal.

– Idén azonban már egyetlen ilyen panasszal sem találkoztam – árulta el dr. Sziráki András, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

– Ennek az a magyarázata, hogy míg korábban folyamatos volt a munkaerő-kínálat, ma már a szakképzetlen munkásokból is hiány van. A tanulók iránti kereslet is egyre jelentősebb.

– A jövőben mindinkább természetessé válik, hogy energiát kell fektetni a fiatalok gyakorlati képzésébe, és nem képezi vita tárgyát, hogy a szakmai gyakorlatért fizessenek a tanulóknak.

„Vannak jó példák, cégek, melyek már hosszú távban gondolkodnak.”

– Például Kisújszálláson többször részt vettem már szakmunkásbizonyítvány-átadón, és már ott, akkor ajánlatot kaptak vállalkozásoktól a fiatalok, hogy aki náluk tölti szakmai gyakorlatát, a későbbiekben majd foglalkoztatni is akarják – hangsúlyozta a kamarai elnök.

Az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés hatósági és törvényességi ellenőrzése a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározottak szerint folyik. A tanulószerződés és az együttműködési megállapodás alapján folyó gyakorlati képzés ellenőrzését a gazdasági kamara végzi – tájékoztatott a megyei kormányhivatal.

A gyakorlati képzés szervezője a tanuló részére a tanulószerződés alapján, valamint a gyakorlati képzést folytató szervezet a gyakorlati képzésben együttműködési megállapodás alapján a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlat idejére köteles fizetni.

Még­pedig a nappali rendszerű oktatásban, illetve a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban részt vevő ­tanuló részére.

A középfokú intézmények diákjai esetén a tanulószerződés alapján kifizetett juttatás havi mértékének legkisebb összegét a gyakorlati és elméleti képzési idő is befolyásolja.

A szakképzési évfolyam első félévét nézve, ha a gyakorlati képzési idő eléri a nyolcvan százalékot, a hónap első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér – a minimálbér – tizenöt százalékának 1,3-szeresét kell kapnia.

A minimálbér jelenleg bruttó 127.500 forint, tehát 24.863 forint megilleti a tanulót.

Hetvenszázalékos gyakorlati képzési idő esetén a ­minimálbér tizenöt százalékának 1,1-szerese, az ötven százalék esetén a minimálbér tizenöt százaléka, negyven százaléknál a minimálbér tizenöt százalékának 0,9-­szerese, a harminc százaléknál a minimálbér tizenöt százalékának 0,8-szerese, húszszázalékos gyakorlati képzésidőnél pedig a minimálbér tizenöt százalékának 0,7-szerese jár minimum a tanulónak.

Eltérő mértékű

A felnőttoktatásban részt vevő tanuló számára tanuló­szerződés alapján kifizetett pénzbeli juttatás havi mértéke­ az ugyanazon szakképesítés megszerzésére irányuló, nappali rendszerű iskolai oktatás szerinti képzésben tanulószerződés alapján kifizetett tanulói pénzbeli juttatás havi mértékének száz százaléka, a nappali oktatás­ munkarendje szerint folyó képzés esetén.

Hatvan százaléka az esti ­oktatás munkarendje szerint folyó képzés esetén és húsz százaléka a levelező oktatás munkarendje szerint folyó képzés esetén.

Kovács Berta