2017.12.08. 13:54
Jeruzsálemben, a Szentföldön gyarapíthatta tudását a tomajmonostorai töritanár
Kevés olyan általános iskolai tanárral találkozni manapság, aki a munka mellett előszeretettel ugrik fejest egy-egy szakterület legmélyebb részleteibe. A huszadik századi egyetemes történelmet beárnyékoló holokauszt pedig végképp a kimeríthetetlen és lélekpróbáló területek közé tartozik.
Boda Mihály tanár úr még a fotózáskor sem akart megválni diákjaitól, így került képre az egész osztálya
Fotó: Ujvári László
Pályázott, tanult és utazott Boda Mihály azért, hogy fejlessze és mélyítse tudását, új módszert ismerhessen meg. A tomaji történelemtanár egy újabb oldaláról ismerte meg a holokauszt borzalmait. A friss élmény sokat segít számára a téma tanításában.
Év elején jelentkezett a budapesti Holokauszt Emlékközpont által szervezett „Füstbe szállt életek” című akkreditált képzésre. A kurzus elvégzése után élt a Yad Vashem Intézet által meghirdetett lehetőséggel, mely egy izraeli tanulmányutat és továbbképzést foglalt magában.
– Óralátogatás alkalmával Radácsi Éva szaktanácsadóm javasolta számomra ezt a lehetőséget, akkor határoztam el, hogy a cél a Szentföld. Egy egész éves munka eredményeként jutottam el Jeruzsálembe – idézte Boda Mihály.
November elején, egy hétbe sűrítve ismerhette meg a Szentföldet, Jeruzsálem óvárosát, a Holt-tenger és a Maszada-hegy környékét, de az emlékezetes út nem csak a kirándulásról szólt: neves előadóktól és professzoroktól sajátíthattak el új pedagógiai szemléletmódot, mely megkönnyíti a tanárok dolgát, míg a diákoknak befogadhatóbbá teszi a témát.
– Mi úgy tanítjuk és tanuljuk, ahogy a tankönyvekben le van írva, pontosan és szárazon. De egy túlélő, egy családtag szemszögéből izgalmasabb, megfoghatóbb még ez a nehéz téma is.
– Nem pusztán számokkal, adatokkal és eseményekkel terheljük a diákokat, hanem emberi sorsokat, mintákat és példákat ismerhetnek meg az órákon – magyarázta az 1975-ös születésű pedagógus.
Őt is megfogta néhány történet, például egy olyan, tíz másodperc alatt történt házasságkötés, mely egy vasúti vagonban esett meg.
Az Izraelben elsajátított pedagógiai módszert egy oktatófilm is segíti, melyet a Jeruzsálemi Egyetem professzorai állítottak össze.
– A nyolcadikos, serdülőkorú gyerekeket fokozott érzelemgazdagság jellemzi, sokkal jobban azonosulnak emberi példákkal, sorsokkal, mint puszta adatokkal – árulta el.
A témával kapcsolatos tanórákat csendben hallgatják a diákok, logikai és érzelmi oldalról megközelítő kérdésekkel ostromolják, mely alátámasztja az új módszertan létjogosultságát.
Bár a kerettanterv kevesebb óraszámot ír elő, a téma súlyából fakadóan Boda Mihály kicsivel több időt szán az időszak bemutatására és megismertetésére.
Azt is megtudtuk, miért az egyik legnehezebb, összetettebb történelmi téma mozgatja.
Kérdésünkre azt válaszolta:
– Érzelmileg nyitottabb vagyok a tragédiákra.
„Így a holokauszt, vagy más emberiségellenes bűntett mélyen érint és foglalkoztat.”
Most minden idejét leköti a tanítás, de ha tehetné, a magyarság i. e. 500 és i. sz. 500 közötti történelmét kutatná szívesen. Hobbija pedig az ornitológia, azaz a madártan.
Ujvári László