A Gulyás házaspár közös szenvedélye az autóversenyzés

Bár sokan azt hiszik, hogy a próbatételek során minden az autón és a pilótán múlik, Péter szerint a navigátor szerepe épp olyan fontos. A négy éve együtt autózó Gulyás Péter és felesége, Edit a zárt pályás versenyeken rendre a dobogó tetejére állhat, a bajnoki cím sorsa november elején dől el.

Pilóta és navigátor, férj és feleség. A szolnoki Gulyás házaspár a gyorsasági versenyek alkalmával közösen ülnek a Péter által megálmodott, épített és szervizelt autóba.

– A legegyszerűbben kerültem a rali világába, hiszen az édesapám versenyző volt, tele volt serleggel és díjakkal. Tizenkét évesen indultam először amatőr versenyen, aztán szépen alakulgatott a sorsom, főleg kisebb házi versenyeken vettem részt és mindig feljebb sikerült lépdelni – kezdte történetét Gulyás Péter, aki eleinte szlalomversenyeken vezette autóját.

A jelenleg másod- és harmadosztályban autózó páros négy éve döntött úgy, hogy együtt hódolnak az adrenalinnal teli hobbijuknak.

– Igazából jó páros vagyunk – vette át a szót Edit, aki ugyancsak gyerekkora óta rajong az autókért és a versenyzésért. – Megmondja, ha valamit nem jól csinálok, hiszen én is úgy tudok fejlődni. Előfordult olyan, hogy nem volt nálam az itinerfüzet, és egy kis lapra írtam az instrukciókat, egyet el is tévesztettem, akkor azért egy kicsit megorrolt, hogy nem azért vagyok ott, hogy ezt ne tudjam – mesélte Edit.

Péter hozzátette, hogy ez olyan, mintha ő pilótaként cipő és kormány nélkül indulna a megméretésre. Szerinte legalább olyan fontos a navigátor a csapatban, mint a pilóta vagy maga az autó, ezért minden alkalommal együtt áll a dobogóra a feleségével, aki azért megemlíti, hogy meglehetősen sokan néznek rá furcsa szemekkel és általában azt kérdezgetik: „Nem félsz?”

– Azt szoktam válaszolni, hogyha félnék, nem ülnék be mellé, sokszor már jobban várom a versenyeket, mint ő, hiszen hatalmas élmény egy-egy szakasz – mondta Edit.

– Nem olyan veszélyes ám, mint amilyennek kinéz, még talán kevésbé az, mint a közút, hiszen zárt pályákon versenyzünk – vélekedik Péter.

– Magyarország keleti régiójában az amatőr zárt pályás versenyek közül a kunmadarasi adott, de szívesen indulnák északon is, a hegyekben raliversenyeken – emelte ki a fiatal házaspár, akik a száznegyven nevező közül rendre előkelő helyen végeznek a hét-tíz kilométeres gyorsasági szakaszok időeredményei alapján.

– A pályákon először mindig utcai autóval megyünk végig, amikor felírjuk az itinert. Visszaellenőrzés után kezdődnek a futamok, ahol közel kétszázas tempóval száguldunk az autóval. Minden versenyen adódnak izgalmak, volt, hogy őz ugrott elénk – idézett fel egy régi esetet Edit. Péter hozzátette, hogy a nagy tempó miatt jártak már bokorban is egy-egy megméretés alkalmával. A gumi állapota és az aszfalt milyensége is befolyásolja a verseny végeredményét.

Alkalmanként adódnak nézeteltérések közöttük, de többségében hibák nélkül haladnak végig a kijelölt pályán. A Gulyás házaspár szekrényének teteje roskadásig tele van különféle trófeákkal, melyeket nagy becsben tartanak. A házaspár elmondása szerint a fiuk is autómániás, de a lányukat sem kell félteni, így talán ők is a következő raligenerációt nevelgetik.

Kezd beérni a munka gyümölcse

– Az évek során különböző autókkal próbálkoztunk. Idén jutottunk hozzá ehhez a BMW-hez, amit két-három hónap alatt sikerült összerakni, és nem szívesen cserélnénk le, hiszen ezek vagyunk mi – mondta az egyébként autószerelőként dolgozó Gulyás Péter. – Jó helyen hajt, jó a súlyelosztása is. A kezdeti csövezés és motorikus rendbetétel után is mindig van mit alakítani rajta, a napokban sikerült olyan alkatrészhez jutni, amivel egészen más lett az autó karaktere. Szolnok környékének elhagyatott útszakaszain szoktunk gyakorolni, ahol nincs forgalom, de jó lenne a megyeszékhelyre is egy hivatalos pálya, hiszen van autós élet a városban – vélekedik Péter.