SZOLNOK

2019.06.13. 07:00

Barlangászként túrázik a fiatal szolnoki geográfus

Tombor Eszterhez mindig is közel állt a természet, a földrajz, végül geográfus diplomát is szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Ez a rajongás pedig egy különleges hobbihoz is elvezette: a fiatal lány barlangászként járja a különféle sziklarendszereket.

Szabó Lilla Laura

Ez a felvétel a Dolomitokban készült, valahol háromezer méteres magasság közelében.

Forrás: Beküldött fotó

– A Verseghy gimnáziumba jártam, akkoriban Aggtelek környékére szerveztek ott barlangásztáborokat. Szívesen vettem részt ezeken, azt hiszem, akkor szerettem bele ebbe a világba. Megfogott az, hogy a föld alatt, a sötétben kell haladnunk, tájékozódnunk. A segítség pedig mindössze a fejünkön lévő fényforrás. Izgalmas ez a fajta kihívás – kezdi Eszter.

Az egyetemi évek alatt azonban szünet következett, jó időre eltávolodott a túráktól. S majd ahogyan az lenni szokott, egy véletlen sodorta újra az útjába a lehetőséget.

– A népszerű közösségi oldalt böngészve ugrott fel egy hirdetés, mely szerint alapfokú barlangász tanfolyam indul. Őszintén szólva, nem sokat gondolkodtam, belevágtam! – meséli nevetve.

A Budapesti Természetbarát Sportszövetség Triász csapata szervezte a tanfolyamot. A nagyjából tízhetes kurzuson a résztvevők elméleti és gyakorlati tudással gazdagodtak. A budapesti Mátyás-hegyi barlang kiváló terep a felkészülésre, Eszter is itt gyakorolt a vizsgára. Az elméleti számadás után a tanulóknak rátermettségüket kellett bizonyítaniuk.

A fiatal nő beavat minket abba is, hogy a vizsgán sok szempontot figyelembe vettek a mászás során.

– A mozgásunkat, az összpontosítást, azt, hogy mennyire tudunk a csapattársa­inkra hangolódni, illetve milyen szintű a problémamegoldó készségünk. Sőt! Ebben az esetben is van elsősegélynyújtási megfelelés.

Ez a műfaj nem az egyedül történő felfedezésről szól. Aranyszabály, hogy legalább négy ember kell, hogy legyen jelen egyszerre. Ez azért fontos, mert ha egyikük megsérül, valaki vele tud maradni, ketten pedig segítségért indulhatnak.

Mivel beszélgetőtársunk remekül megfelelt a vizsgán, immár hivatalosan is barlangászként vághatott neki egy-egy túrának. Ám ő ennél is tovább szeretett volna menni, így fél év felkészülés és bizonyítás után tagja lett a szervezetnek. Eszter megvallja, bár nagyon élvezi az utakat, korábban jó pár félelmét le kellett győznie.

– Alapvetően félősebb személyiség vagyok. Gyakran voltak olyan helyzetek, amelyeknél nagy erőfeszítésembe tellett túljutni ezeken, egy-egy szakasz előtt. Bár azt hiszem, ezért is csinálom. Rengeteget fejlődtem, egyre magabiztosabb vagyok! – részletezi.

Persze a csapat nagyon figyelmes, bátorítják, segítik egymást. Kapcsolatuk pedig nem csak a sport szeretete miatt fűzi össze őket, szoros barátsággá alakult az idők alatt. A túrázók összetétele igen változatos. Férfiak és nők is szép számmal vannak jelen, a húszastól a negyvenes korosztályig vegyesen. A célok eltérőek, ám igyekeznek összehangolni az igényeket.

– Van, hogy a teljesítmény a fontos. Olyan utat választunk, amelyen minél rövidebb idő alatt, minél messzebbre juthatunk el. Máskor vizsgálódunk, kutatunk és olyan is akad, hogy a mászás a fő szempont. Utóbbi azért hasznos, mert rengeteget erősödünk. A jó fizikum természetesen elengedhetetlen.

Ez a felvétel a Dolomitokban készült, valahol háromezer méteres magasság közelében.
Fotó: Beküldött fotó

Eszter elmeséli, hogy odalent a fejükön lévő fejlámpára és egymásra hagyatkoznak. Bizonyos terepeken kötelek segítségével haladnak, ezekhez rögzítik saját magukat, ettől eltekintve mindenki szabadon mozog. A bizalom azonban így is fontos, hiszen sokszor a másik által javasolt pontra kell lépni, fogni. A sisakon lévő kis fénysugár ugyanis csak azt a területet világítja meg, amelyre irányítják. A koncentráció és a magabiztosság szintén jó társak a mélyben. Néha hatalmas termekben járnak, máskor éppen hogy átférnek a szűk réseken, bár Eszter szerencsés alkat, és szinte bárhol akadálytalanul tud haladni.

Annyi azonban biztos, hogy akármekkora távot tegyenek is meg, mindent ki kell hozniuk magukkal, amit bevittek. Szó szerint.

– Volt olyan túránk Franciaországban, amit tíz óra alatt tettünk meg! Az egészségügyi szükségletek rendezésére egy műanyag üveg állt rendelkezésre. Amikor mondjuk patak fut a rendszerben, kicsit könnyebb a dolog, mert a víz juttatja a felszínre, „amit kell.” Egyébként semmivel nem szennyezhetjük a barlangok érzékeny biológiai rendszereit, tehát valóban mindent ki kell vinnünk, így vagy úgy! – részletezi.

Ez a kép Franciaországban készült, egy kisebb barlangban. Balra Tombor Eszter.
Fotó: Beküldött fotó

Eszter szerint a testük idővel megszokja ezt a különleges igénybevételt, így szükségleteiket mentálisan is megtanulják irányítani. S persze az erőnlét fenntartása szintén hozzájárul a sikeres teljesítésekhez. Eszterék heti egyszer tartanak edzőtúrákat a budapesti Mátyás-hegyi-barlangban. Ő maga emellett kiegészítésként légtornászkodni szokott. Ez a sport jól erősíti a vállakat és a combot, amelyek a barlangászás során leginkább igénybe vett területek. A fiatal nő pedig odaadóan edz és készül, nagy szenvedélyévé vált a barlangászkodás.

– Valójában nincs olyan terep, út, amit ne várnék. Most nyáron is rengeteg helyre látogatunk, nagyon izgatott vagyok már! Részt veszek egy tíznapos evezős túrán is, aztán Horvátországba megyünk, ott szintén gyönyörű rendszerek vannak!

A geográfus komoly terveket sző a jövőjét illetően, mindenképpen ezzel a nem mindennapi tevékenységgel szeretne foglalkozni. Amikor csak teheti, túrákra megy, sőt ő maga is vezet kisebb utakat.

A Pál-völgyi- és Szemlő-hegyi-barlangokhoz kalauzolja el az érdeklődőket, idegenvezetőként. Bár itt nem mennek le a mélybe, kiépített utakon haladnak, ám még ez is szívének kedves foglalatosság. S mint mondja, ma már nem tudja elképzelni, hogy olvasással kapcsolódjon ki, mert nagyon hiányozna neki valami. Amit csak az érthet igazán, akit beszippantott a természet e különleges, mélyben húzódó világa.

A legfontosabb dolgokat viszik a mélybe

A sötét barlangrendszerekben minden mozdulat, lépés meghatározó. Fontos, hogy a túrázók minél hatékonyabban és szabadabban mozoghassanak. Így, bár a hátizsákok mérete és súlya nem kötött, érdemes alaposan átgondolt tartalmat összeállítani. Szerencsés, ha csak a legszükségesebb eszközök és felszerelések kerülnek a csomagba. Még a folyadékkal is óvatosan kell bánni, általában fél, maximum egy liter vizet pakolnak be. Ez a hosszabb utakra szintén vonatkozik. Egy-egy csoki vagy energiaszelet könnyedén segít új erőre kapni, az elsősegélyhez szükséges alapfelszerelések pedig mindenki holmija között ott lapulnak.

Mivel egy balesetnél a kihűlés lehet az egyik kulcstényező, életmentő fólia is van mindenkinél. Karabinerek, tartalék kötelek szintén rejtőznek a csomagok mélyén. S az egyik szintén meghatározó kiegészítő a tartalék elem vagy akkumulátor a fejlámpákhoz. Hiszen hiába a többiek segítsége, ha az illető valóban az orráig sem lát. A párás, nyirkos közegben jó társ az overall és a gumicsizma. Utóbbi a csúszós, agyagos talajon egyenesen aranyat ér. Védősisak nélkül pedig senki nem léphet be a barlangokba.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában