Dühösek a horgászok a halradar tiltása miatt

A Facebook-on keresztül hetek óta tartó adok-kapok után a közel hetven tagegyesületben mintegy tizenötezer regisztrált horgászt számláló KTVHESZ gyűlést hívott össze a halfogási célú halradarozás évre szóló tiltásának tárgyában. Gócza József, a szervezet alelnöke és Donkó Péter titkár rövid bevezetője után Monoki Ákos, a rendeletalkotó hatóság által szakmai véleményezésre felkért Hortobágyi Nemzeti Park Jászság-Közép-Tisza tájegység vezetője kivetítővel alátámasztott előadást tartott a Tisza élővilágáról.

Különösképpen kiemelte a folyó Kisköre és Tiszaug közötti, Közép- Tiszai Tájvédelmi Körzetét, amely vízi élőhely biodiverzitásának fenntartása miatt javasolta a „szakértés” az egész éves halradarozás betiltását. Monoki Ákos egy angol nyelvű tudományos állásfoglalás által is jelezte, hogy a szonározás milyen lehetséges negatív hatással lehet a halpopulációra.

A tájegységvezető hangsúlyozta, hogy az uniós jogharmonizáció, illetve a tiszai környezeti értékek figyelembe vételével alkotta meg a természetvédelmi szakma az ajánlását. Kifejtette, a szőke folyó vízállása évről évre egyre „kisvizesebb”, az áradások rövid ideig tartanak, s az általa felsorolt többi hatás az őshonos fajra veszélyes. A szonározás a táplálékfelvételre, a szaporodásra és a növekedési rátára nézve növeli e kockázatot. A statisztikák szerint a horgászok száma egyre nő, ráadásul a szonáros tagság mutatója jelentősebb mértékben emelkedik.

A prezentáció közben már érkeztek a hangos beszólások, azt követően pedig megszámlálhatatlanul, türelmetlenül ontották a felvetéseket a rendezvényen résztvevő horgászok Monoki Ákos, valamint kollégái, illetve a szövetségi vezetők felé. A konkrét miértre keresték a választ. Donkó Péter, a KTVHESZ titkára arra hivatkozott, hogy az illetékes halgazdálkodásra jogosult köteles halgazdálkodási tervet készíteni, s ebbe a koncepcióba emelték be – az egyébiránt fontos haltelepítés, valamint egyéb hasznos elem mellé – a szakmai javaslatok után az egész évre vonatkozó halradarozási tilalmat a Közép-Tiszán. A kormányhivatal pedig ezt a dokumentumot illesztette paragrafusok közé. A titkár azzal érvelt, hogy a csomagot egységben kezelték.

A témában felszólaló tiszai – a gyűlésre még a területileg érintett Tiszakécskéről is érkező – pecások, de még a radarozás mellett kiálló halőr is arról győzködte a vezetőséget, hogy a rendelet diszkriminatív a hobbijukat szonárral rásegítő horgásztársadalomra. Mondván, az éves, legfeljebb 100 darabos halfogási kvóta mindenkire egyaránt vonatkozik. Más szempontok és időbeosztás alapján pecázik a parti horgász és a kiscsónakokból „áztató”, illetve más élmény mentén a szonározó. Aki talán nem is halfogási célzattal használja radarját.

Arany István horgász/halőr dr. Batta Barnabás nőgyógyász orvos vonatkozó állásfoglalását adta közre, amelyben a doktor jelezte, az ultrahang nem veszélyes a halállományra nézve. Mint fel is olvasta a vonatkozó részt: „Az ultrahang hullámok frekvenciája a 20kHz felett indul. Ezeket az emberi fül már nem érzékeli, az állatok közül csak a denevérek és a baglyok. A vízben élő halak csak az alacsonyabb rezgésszámú hanghullámokat észlelik, az oldalvonalukkal.

Itt apró hólyagok kerülnek rezgésbe, ami apró csontok vezetnek az érzékelő sejtekhez. A környezetükről, mellettük mozgó halakról, növényzetről is így vesznek tudomást. Ragadozó halak, például a harcsák a speciális bajuszaik segítségével tudják érzékelni a leshelyük előtt elvonuló halakat. Egyedül a tengerben élő delfinek képesek a vízben ultrahangot kibocsátani és észlelni, de ők is csak 30-60 kHz tartományban. Az ultrahangok segítségével „látják” a környezetüket és ezzel tudják megszerezni a zsákmányukat. Ultrahangokkal képesek kommunikálni is...” – hangsúlyozván, hogy a szonározás, annak halakra veszélyei miatt téves képzet.

Más horgászok is az ellenvéleményüknek adtak hangot, illetve a tiltás negatív hatásfokát is jelezték. Elhangzott: szonár használat mellett szól, hogy a horgászat és horgászturizmus fejlesztése államilag elismert cél. Ha használhatunk szonárt, akkor bővül azon vizek száma, amit kíváncsiságból, a jó fogási hírek miatt szívesen meglátogatnának a más vidékek horgászai. Ezzel a vízkezelőnek nagyobb bevétele lesz a napi jegyekből, melynek ára magasabb, mint az éves engedélyeknek. Több pénzt költenek el a helyi horgászboltokban, javul a téli vendégszám a szállás- és vendéglátóhelyeken.

A gyűlés végkicsengése az volt, hogy a szövetség azonnal kezdeményezze a kormányhivatalnál a halradaros horgászat Tiszára vonatkozó betiltásának felülvizsgálatát. A témát a későbbiekben még folytatjuk...