Mi nyaralunk, a betörők meg fosztogatnak

Előzetes letartóztatásba helyezett a bíróság még májusban egy huszonnégy és egy tizenkilenc éves fiatalt, akiket összesen tíz betöréssel vádolnak.

A gyanú szerint márciustól kezdődően három társukkal együtt Szolnokon, a Kőrösi út és környékén fosztogattak. Családi házak, lakatlan épületek ajtajait, ablakait törték be vagy feszítették fel, és vitték magukkal az értékes tárgyakat.

Szintén májusban egy huszonegy éves újszászi lakost is őrizetbe vett a rendőrség, aki hét betörést követett el Újszász és Zagyvarékas terü­letén.

Magyarországon évente 40–50 ezer betörés történik, jó részük a nyári hónapokban, és ilyenkor a besurranásos lopások száma is megemelkedik.

Az egyik biztosítótársaság friss kutatása rávilágított, egy betörésben leginkább az viselne meg minket, ha olyan tárgyakat veszítenénk el, amelyekhez személyesen kötődünk, és amelyeket ilyen formán pótolhatatlannak tartunk.

A legnagyobb anyagi veszteségként a lakosság 22 százaléka nevezte meg a számítógépet, miközben csak 9 százalék a televíziót. Előbbi ugyanis nem csak egy műszaki cikk vagy munkaeszköz, hanem fotóink, megannyi emlékünk tárhelye.

A betörések ellen természetesen sokan tesznek óvintézkedéseket. A felmérés szerint a leggyakrabban használt biztonsági eszköz a magas minőségű biztonsági bejárati ajtó. Míg az emberek mintegy fele ügyel arra, hogy bejárati ajtaja megfelelő védelmet nyújtson, riasztót már csak a lakosság ötöde használ.

A további biztonsági lehetőségek használata, a rács, távfelügyelet, vagy a különböző okos megoldások alkalmazása pedig az előzőekhez képest is háttérbe szorul.

Hasonló tapasztalatokról tájékoztatott a rendőrség is a megyeszékhelyre vonatkozóan.

A Szolnoki Rendőrkapitányság tavalyi évre vonatkozó beszámolójából ugyanis kiderült, hogy az állampolgárok értékeik megóvása érdekében korántsem tesznek meg mindent, figyelmetlenek, óvatlanok és elmulasztják a szükséges biztonsági intézkedések megtételét is, melyet az elkövetők kihasználnak.

Megfigyelhető, hogy csak a minimális védelmet építik ki otthonaik és az ezekben lévő értékek megvédése érdekében. Kevés a megfelelő riasztóval, fizikai védelemmel ellátott épület, ami az elkövetőknek újabb és újabb kihívást jelent.

Ennek ellenére tavaly csökkent a lakásbetörések száma Szolnokon és a megyében is. Szűkebb hazánkban tavaly 681 esetet regisztráltak, míg 2016-ban 1314-et. A megyeszékhelyen pedig 2017-ben 115 lakásbetörés történt, 2016-ban viszont 181.

A beszámolóból az is kiderült, hogy Szolnokon a leggyakoribb módszer, amikor az elkövető eszköz nélkül az ajtót vagy ablakot befeszítve, vagy betörve jut be a zárt épületbe, esetleg az ajtón található lakatot lefeszíti. Az ily módon elkövetett betörések jellemzően lakatlan vagy hétvégi házakba, lakóházakhoz tartozó garázsokba, leromlott állapotú házakba történtek.

Tavaly az ilyen jellegű cselekmények száma a hétvégi házas üdülőövezetekben – Alcsisziget, Holt-Tisza-part – volt jelentősebb az év eleji és kora őszi időszakban.

Hogy megvédjük otthonunkat, értékeinket, fogadjuk meg a rendőrség tanácsait!

– Mindenekelőtt a legfontosabb, hogy még ha otthon is tartózkodunk, zárjuk kulcsra a kertkaput, a ház bejárati ajtaját és a melléképületet is – hangsúlyozta Szabó Zita, megyei rendőrségi szóvivő.

– A védekezés legmegfelelőbb módja a mechanikai és elektronikus védelem együttes alkalmazása. Tehát a rácsok, zárak és riasztók használata. A szellőztetéssel is legyünk óvatosak. Ne hagyjuk kitárva földszinti lakásunk, kertes házunk ablakait, ha nem tartózkodunk a szobában.

– Ezenkívül a nyitva, bukóra hagyott ablak is vonzza a betörőket, ezért zárjuk be, ha elmegyünk otthonról. Aki pedig kertes házban lakik és a kert hátsó végében dolgozik, különösen figyeljen oda, hogy zárja be az utcára nyíló ablakokat, bejárati ajtót, kertkaput. Ellenkező esetben a nyitva hagyott ablakokon, ajtókon keresztül a tettes gond nélkül bejuthat otthonukba – fejtette ki.

A szóvivő hozzátette, kerti szerszámainkat használat után gondosan zárjuk el, a széthagyott kerti eszközök ugyanis vonzzák a besurranó tolvajokat. Ha pedig nyaralni megyünk, különösen legyünk körültekintőek.

– Ha lehetőségünk van rá, kérjünk meg egy rokont, ismerőst vagy a szomszédot, hogy rendszeresen ürítse a postaládánkat, tartsa figyelemmel lakásunkat. Azonban jól gondoljuk meg, kinek számolunk be távollétünkről. Utazási szándékunkról ne beszéljünk idegenek előtt, és az interneten se kürtöljük szét, hogy hetekre elutazunk. Ezenkívül a közösségi oldalakra kiposztolt nyaralásról készült képek is veszélyesek, hiszen a tolvajok információkat nyerhetnek belőlük – magyarázta.

Akár maradandó lelki sérülést is okozhat

A biztosítótársaság a kutatás során azt is felmérte, hogy lakásbetörés esetén a rossz élmények közül mi az, ami egyenesen elviselhetetlen. A válaszadók szerint az, hogy valaki csak úgy bement az otthonunkba. Ez az érzés nem csak hogy eléri, de meg is haladja annak kellemetlenségét, amit a pénzben kifejezhető veszteség miatt érzünk egy otthon kifosztása után.

Több pszichológiai szakvélemény is rámutat, hogy egy-egy betörés az áldozatoknak a fizikai erőszakhoz hasonló intenzív és akár maradandó lelki sérülést tud okozni. Lakhelyünk ugyanis nem csupán fizikai értelemben véd meg minket a külső fenyegetésektől. Az a hely, ahova visszahúzódhatunk, nyugalomra lelhetünk, és ideális esetben biztonságban érezhetjük magunkat. Egy esetleges betörés után azonban ez az érzés is elszállhat.