2018.10.03. 07:00
Férőhelybővítésre van szükség a túrkevei idősek otthonában
Egyre csak gyűlnek a nevek a túrkevei idősotthon várólistáján. Mind többen szeretnének bekerülni az intézménybe, ám a férőhelyek száma véges.
A régi férfirészleget szeretnénk elsőként lebontani – mondja Szabó Attila igazgató
Fotó: Mészáros János
– Látja, hölgyem, így ütjük el az időt délelőttönként. E nélkül még lassabban telne a nap – szólítanak meg az udvaron kártyázó idős urak. Közelükben asszonyok idézik fel emlékeiket a padon üldögélve. Aki csak teheti, az őszi napsütést kihasználva, a szabadban várja az ebédhez hívó szót.
Ők azok a szerencsések, akik már lakói a Berettyó-Körös Többcélú Kistérségi Társulás túrkevei idősek otthonának. Mivel azonban egyre többen jelzik szándékukat, hogy szeretnének csatlakozni hozzájuk, az intézmény folyamatos bővítésére lenne szükség.
– A tavaly átadott Levendula Házunk nagy népszerűségnek örvend, a legtöbben ide szeretnének kerülni – tudjuk meg Szabó Attilától, az otthon igazgatójától. Érthető, hiszen a modern és kényelmes részleg valóban minden igényt kielégít. Az új épületbe azonban csak olyan lakók költözhetnek, akik képesek ellátni magukat.
– Erre a fejlesztésre egy nemes felajánlásnak köszönhetően kerülhetett sor, s bár férőhelybővítést nem jelentett, a működésünk biztonságát erősítette. Korábban ugyanis ideiglenes engedéllyel működtünk.
– Az utóbbi időben a hatóságok már csak egy-két évre hosszabbítgatták az engedélyünket, nem túlzok, ha azt mondom, hogy a bezárás veszélye lebegett a fejünk felett.
– Nem voltak meg ugyanis a jogszabály által előírt tárgyi feltételek, nem tudtuk biztosítani az egy főre jutó hat négyzetméteres lakóterületet, a közösségi együttlétre, mentálhigiénés ellátásra, látogatók fogadására, vallásgyakorlásra, egyéb célokra szolgáló helyiségeket.
Az építkezéshez egy olyan nagy értékű hagyaték adta meg a kezdő lökést, amelyről álmodni sem mert az intézmény vezetője. A Levendula Ház annak köszönhetően épült fel. Mostanra pedig már a férőhelybővítés lett az elsődleges cél.
Ennek érdekében évtizedeken átnyúló, 2039-ig szóló, nagyszabású fejlesztési koncepciót dolgoztak ki az intézmény vezetői, melynek lényege, hogy egymásra épülve, több lépcsőben alakítanák át az otthont.
– Tisztában vagyunk vele, hogy kész tervek birtokában a pályázatokon is könnyebben tudunk indulni, ezért gondolkodtunk előre – teszi hozzá Szabó Attila.
– Gondozási pavilonokat szeretnénk kialakítani, a gazdasági egységek leválasztásával. Elsőként a régi férfirészleg helyén épülne egy hétágyas egység. S ha minden a tervek szerint halad, a jelenleg 55 idős embernek otthont adó intézményünk összességében harminc férőhellyel bővülhet.
Hagyaték teremtette meg a szükséges feltételeket
Sokmilliós örökség segítette az intézményt abban, hogy elkezdték a fejlesztéseket.
– Még 1993-ban kezdődött a történet, amikor Bordács Antalné Irmuska néni öröklési szerződést kötött az akkori idősek otthonával, úgy gondolta, a kis háza és vagyona azt illeti meg, aki majdan őt és gyermekeit, Rózát és Antalt lelkiismeretesen gondozza – tudjuk meg Szabó Attilától.
– Az idő múlásával a megkötött szerződés életbe lépett, mert Irmuska néni elhunyt, a gyermekei pedig az otthonba kerültek. Sajnos, a szeretet és a segítő gondoskodás sem pótolta a sérült gyermekeknél a több mint 60 éves anyai törődést, ők is elhunytak egy éven belül.
– Irmuska néni nemes szándékának köszönhetően olyan hagyatéki vagyont örökölt a város önkormányzata, amelyet az otthon fejlesztésére kellett fordítania. Ez tette lehetővé, hogy olyan korszerű épületszárnyat építsünk fel, amely megteremtette a végleges működési engedély megszerzésének feltételeit.