2019.07.31. 17:24
Tiszasas történetének újabb részletét mutatja be a könyv
A napokban mutatták be Vukov Anikó Veronika könyvét Tiszasason, melyben Csató Gábor énekeskönyvét dolgozta fel. A falunapi bemutatón dr. Barna Gábor, a Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Antropológiai Tanszékének vezetője elmondta, hogy a helyiek hatékony együttműködéséhez az kell, hogy szeressék és ismerjék a település közeli és távoli múltját, megőrizve a szellemi örökséget.
Vukov Anikó Veronika első könyvének bemutatóján
Fotó: P. P. N.
A Tanulmányok Tiszasas Történetéből könyvsorozat harmadik kötetét mutatták be a falunapon. Gyói Gábor polgármester kiemelte, a könyvekben dr. Barna Gábor, a Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Antropológiai Tanszékének vezetője a közös pont. Aki kunszentmártoni lokálpatriótaként sohasem felejtette el szűkebb hazáját, ötleteivel, bátorításával segítette, hogy a történelmünk, hagyományaink és múltunk tiszteletét méltóképpen tudjuk átadni a következő generációknak – hangsúlyozta a faluvezető.
Dr. Barna Gábor Vukov Anikó Veronika könyvének bemutatóján elmondta: Tiszasas a térség egyik legszebb, legélhetőbb települése. Beszédében kitért arra, hogy a helyiek ne csak az anyagiakban, hanem szellemiekben is gyarapodjanak. A jó munkához és települési együttműködéshez az kell, hogy szeressék és ismerjék a közeli és távoli múltját.
A tanszék vezetője hozzátette, hogy hármas örömmel töltötte el a mű megjelenése, hiszen ez a sorozat harmadik kötete, illetve minden új könyv új ismereteket is hordoz, és a szerző első önálló könyve jelent meg most.
Fotó: P. P. N.
A szegedi születésű Vukov Anikó Veronika szakdolgozatának írása kapcsán találkozott a Csató család kéziratos könyveivel, melyeket Herczeg Imre ajánlott fel a Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeum Adattárába. Az első kötet leginkább család- és helytörténet, úgynevezett parasztkrónika, ami az 1600-as évekig nyúlik vissza, helyet adva tucatnyi generáció bejegyzéseinek. Megismerteti a török miatti menekülés történetét is.
A Csató Gábor másik kötete az I. világháború katonaságában született kéziratos énekeskönyv, melyet Vukov Anikó Veronika is feldolgozott.
– Egyetemistaként kerültem kapcsolatba a paraszti kéziratokkal. Felismertem, hogy a lejegyzett népdalokban Csokonai-, Petőfi- és Berzsenyi-versszakok köszönnek vissza.
Anikó a szegedi Móra Ferenc Múzeum néprajzi muzeológusaként vizsgálódott, feltárva, hogy a szépirodalmi művek, amiket az iskolában tanultak vagy az újságban olvastak, hogyan kerültek a köztudatba.
– Első körben felismertem, hogy a költők versei népdalos ritmikával jelennek meg a könyvben. Ezután hosszasabb kutatás vette kezdetét, feltáró terepmunkára jártunk Tiszasasra és környékére, így készült el a paraszti kézirat egy részéből a hely- és családtörténet, az énekeskönyv feldolgozásával meg a katonatörténet.
A tiszasasi katona leírta a Magyarország legnagyobb erődítményében – a szerbiai Péterváradon – töltött évek alatt megismert énekeket, dalokat, mondókákat és regulákat: a katonaság ideje alatt ugyanis a különböző helyekről összekerült emberek ismereteket cseréltek, és ezeket kéziratos könyveikbe írták be.
Folytatná a kutatásokat
– Szép feladat és a pálya különleges gyümölcse, hogy a szűkebb szakmai körből kilépve, a kutatási eredményeket annak a közösségnek mutathatom be, amelyet közvetlenül is érint – vélekedett Vukov Anikó Veronika. – Hiszen olvasmányos, adatokban gazdag igazi tiszasasi könyv ez a török kortól, irodalmi párhuzamokkal – mondta a bemutatón a szerző, aki kiemelte, hogy a jövőben további tiszazugi kutatásokba is belemerülne.
