Amikor elhallgatnak a fegyverek

Molnár-Révész Erika

Háborúk, gyilkolás, értelmetlenül elvett emberéletek, özvegyek, árvák sokasága, magas infláció, energiaválság. Sajnos ez jellemezte 2023-at a nagyvilágban.

Nagyon jó lenne már a csend, a nyugalom, a zűrzavar, a pusztítás helyett. Nagyon jó volna, ha elhallgatnának végre a fegyverek, és az emberiség egyszer csak nem ölné, hanem segítené egymást.

Remélem 2024 ilyen év lesz, bár a kommunikációból az látszik, még messze nincs vége a békétlenségnek. De hátha... a remény hal meg utoljára, ahogy azt szokták mondani. Talán a jövő év a remény éve lesz.

Remény arra, hogy higgadtan, észérvekkel  végre sikerül kompromisszumokat kötni, és lezárulnak a konfliktusok. Mert ennek így semmi értelme. Győztes fél nem lesz. Nem lehet. A háborúval mindenki veszt, kivéve a nagy fegyvergyárakat, és akiknek üzleti alapon szintén érdeke a békétlenség.

Remény arra is, hogy szűkebb környezetünkben is visszatalálunk egymáshoz, a rohanás, a kütyünyomogatás, az idegeskedés, az egzisztenciális félelem helyett. Személy szerint bízom benne, hogy én is több, és minőségibb időt tölthetek a családdal, mint idén, és ismét lesznek olyan témák, melyeknek úgy érzem, érdemes volt utánajárni. Mert voltak ilyenek 2023-ban. És ahogy az általunk megkérdezett ismert emberek legtöbbje nyilatkozta, számomra is sok munkával és kihívással telt az idei év.

Talán 2024-ben a választások ellenére is végre kicsit nyugodtabban zajlik minden, talán elhallgatnak a fegyverek, talán a jövő év hoz némi megnyugvást a világnak.