Közös élmények

Már hetek óta a gyereknapra készülünk. A leghatalmasabb és szinte már megkerülhetetlen álom egy vagy több házi kedvenc. Idén már egy kicsit konkrétabb elképzelések fogalmazódtak meg otthonunkban, mint a korábbi években. Az egyik csemeténk kaméleont, a másik macskát, a harmadik nyulat, a negyedik, ja az nincs is… 

De igazából mindig mindenki mást szeretne, hol jobban, hol kevésbé égeti őket a vágy. Ember legyen a talpán, aki meghozza a végleges döntést. A legfőbb dilemma, hogy egyáltalán megtűrnénk-e a szobánk békés csendjében egy folyamatosan motoszkáló állatkát. És még ha a válasz igen, akkor újabb kérdések vetődnek fel. Szőrös legyen, tollas vagy pikkelyes? Mindenkinek legyen saját? Hova tennénk? Ki etetné, amikor nyaralni vagyunk? Mikor a válaszokon gondolkodom igazából arra jutok, hogy csak a kifogásokat keresem. Az igazi döntés még nem született meg. Úgy tűnik idén is elnapoljuk és érleljük még a házi kedvenc gondolatát. Helyette inkább kerestünk valami izgalmas programot a hétvégére, a városi gyermeknap fergeteges hangulatáról cikkünkben is olvashatnak.

A körhintán és ugrálóváron már a majálison túl voltunk, így inkább valami közös múzeumlátogatás, vonatozás, szabadulószoba, lézerharc és társai szerepeltek azon a bizonyos listán, amiről végülis választottunk. Az élmények ugyanis a mieink maradnak, és az azt követő csacsógos, egymás szavába vágós, beszélgetős délutánt sem veheti el tőlünk senki. Nálunk így kerek a gyereknap.