Nagy-Bana Zsanett: Táncterápiával tehetjük könnyebbé a betegek mindennapjait

– Október elsején volt az idősek, szeptember 21-én pedig az Alzheimer-kór világnapja. Ez utóbbi esetében gyakran merül fel a demencia fogalma. De tisztázzuk az alapokat, mit is jelent pontosan ez a betegség?

– A demencia valójában egy gyűjtőfogalom, amely többféle betegséget foglal magába. Körülbelül százféle kórt ismerünk, amely ez alá tartozik. Mint tudjuk, egyre tovább élünk, viszont az egészségben eltöltött évek száma nagyon kevés. A demencia elsősorban a 60 év felettiek betegsége. Európában mintegy 7 millió ember szenved benne, világviszonylatban pedig 50 millió. Az előrejelzések szerint ez a szám 2030-ra eléri a 78 milliót, 2050-re pedig 152 milliót. Sajnos vészjóslóak ezek az adatok.

– Mi lehet az oka, hogy ilyen mértékben nőnek a számok?

– Ez köthető egyrészt a rohanó világhoz, a stresszes életmódhoz, illetve hogy rossz szokásokat építünk be az életmódunkba. Ezek folyománya a sok szív- és érrendszeri megbetegedés, holott egy kis odafigyeléssel ezek megelőzhetők lennének. Rossz szokás például, hogy ha valaki stresszes, akkor abba menekül, hogy eszik, vagy éppen abba, hogy nem eszik. Nem használ az sem, hogy napjainkban sokkal több ülő munkát végzünk, mint régebben, ráadásul keveset mozgunk.

– Miért ezzel a szakterülettel foglalkozik?

– A szolnoki egészségfejlesztési irodában és lelki egészségközpontban dolgozom. Úgy vélem, ez egy csodás munkahely, ahol jó emberekkel foglalkozni. Sok korcsoporttal van dolgunk, ám korábban úgy éreztem, az idősügyre kevesebb figyelem hárul. A demográfiai adatok szerint viszont egyre több az időskorú, éppen ezért ez a korosztály sem hanyagolható el. Tudni kell, hogy a táncterápia a demencia egyik vezető terápiája...

– Miért a tánc a legfőbb „segédeszköz”?

– A művészetterápián belül a táncterápiának az az óriási előnye, hogy zenére történik a mozgás. Általában a rövid távú memóriájuk romlik a betegeknek, a régi dolgokra jobban emlékeznek. Mivel ők többnyire hatvan év felettiek, a retro zenéket sokkal inkább kedvelik, így ezeket alkalmazzuk. Már az első perc elteltével látszódik, hogy felszabadultabbak és oldódik a szorongás. Három perc után már boldogsághormon is termelődik, ennek következtében pedig, a mozgás hatására, a betegek felszabadult állapotba kerülnek.

– Vannak sikertörténetek? Tudnak olyanról, aki felgyógyult a demenciából?

– Sajnos a demencia nem gyógyítható. A betegeknél elsősorban az a cél, hogy a mindennapjaikat könnyedebbé tegyük és a folyamatot lassítsuk. A demencia három szakaszra osztható: enyhére, középsúlyosra és súlyosra. Az első két fázisban még nagyon jól együtt tudnak működni, a terápiának köszönhetően komoly előrelépést lehet elérni.

– Hogyan tud segíteni a család a megelőzés területén? Öröklődő ez a betegség?

– A családnak óriási szerepe van, a közvetlen környezet teheti a legtöbbet. Sokszor előfordul, hogy a fiatalok távol élnek, és nem tudják megoldani beteg hozzátartozójuk folyamatos gondozását. Gyakran szembesülök vele, hogy a családtagok lelkiismereti kérdést csinálnak abból, ha beadják a szülőt vagy a nagyszülőt egy otthonba. Ugyanakkor azt kell mondjam, hogy Szolnokon kiváló intézmények állnak rendelkezésre, és szeretnék megnyugtatni mindenkit, hogy jó kezekben vannak az idősek. Ami pedig a betegség továbbadását illeti, a kutatások csak elenyésző számban mutatták ki az öröklődést.

– A demencia akár a fiatalabb generációt is érintheti?

– Óriási médiafigyelmet kapott nemrégiben Bruce Willis amerikai színész, aki frontotemporális demenciában szenved. Ez a demenciának egy olyan formája, amit fiatalkori demenciának hívunk. A frontotemporális változat a 45 és 65 év közöttieknél jellemző és gyors lefolyású.

– Hogyan vesszük észre, hogy elkezdődött a betegség?

– Az első dolog az, hogy a szellemi működésünk romlik, nem emlékszünk bizonyos dolgokra. Tudom például azt, hogy az illető a lányom, de nem tudom megmondani a nevét. Nagyon sokszor tünet a megváltozott magatartás is. Például, ha valaki azelőtt egy közvetlen, kedves személyiség volt, és hirtelen kötözködő, esetleg szorongó természetté vált, az gyanakvásra adhat okot. Ahogyan az is, hogy a beteg fokozatosan teljes elszigeteltségbe kerül.

– Tehetünk azért, hogy megelőzzük a demenciát?

– Azt szoktam javasolni, hogy minél többet tartózkodjunk friss levegőn, mivel ha odakint vagyunk, az magával hozza az aktív időtöltést. Lényegesnek tartom továbbá a senior örömtáncot, hogy meglegyen a „valahová tartozás érzése”. Hangsúlyos még az egészséges táplálkozás is, hiszen a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a cukorbetegség egyaránt hajlamosító tényezőknek számítanak.

A podcast megtalálható a Szoljon.hu Youtube- és Spotify-csatornáján is.