Kósa Lajos szerint mindenre megvan a pénz, amit időarányosan fizetnek ki

Kósa Lajos a MÁV-járműjavító Kőrösi úti telephelyén tekintette meg azokat a már prototípusként is bejáratott, illetve összehegesztésre váró InterCity+ vasúti kocsiszekrényeket, amelyek Szolnok büszkeségei, hiszen a megyeszékhelyen tervezték és gyártják le őket.

Öt évvel ezelőtt mutatták be az újjáélesztett hazai vasúti járműgyártás első két IC+ kocsiját. A vagon forgóváza 200 km/órás sebességre képes, ez épp optimális a 160 km/órás sebességre alkalmas magyar pályaszerkezetre, illetve több nemzetközi sínpáron történő futásra is.

Azóta megkezdődött az IC+ kocsik sorozatgyártása is: a MÁV első körben húsz szerelvényt rendelt meg. A későbbiekben további 80 kocsit készít el a szolnoki üzem, melyek akár külföldi piacon is helytállnak. A Járműjavító fejlesztése ezért is fontos eleme a Szolnokot érintő Modern Városok Programnak (MVP).

– A kormány szándéka a közúti hálózatok építése és felújítása mellett a kötöttpályás, ezen belül a határokon túl érő vasúti járműközlekedés fejlesztése.

– Szolnokon kiválóan működik egy 1200 főt foglalkoztató gyár, amely már most képes a korszerű szerelvények előállítására, de a gyártósorokat folyamatosan újítani kell, ehhez nyújt segítséget Szolnokon az MVP – magyarázta Kósa Lajos, akivel az Orbán Viktor kormányfő által három évvel ezelőtt elfogadott szolnoki fejlesztési elemeket is sorba vettük a vele készített interjúban.

– Milyen készültségben állnak a Modern Városok Program szolnoki fejlesztései?

– A miniszterelnök Szolnokon 2015. június 3-án jelentette be az MVP-ről szóló helyi megállapodást. A megyeszékhely időarányosan igen jól áll, előrehaladottak a megvalósítások fázisai.

– Egyébiránt országosan a programban 250 projektet támogat az állam, összesen 3500 milliárd forint fejlesztési forrással, melyből eddig tervezésre, projekt-előkészítésre 600 milliárdot már megkaptak az önkormányzatok.

– Az elbírált projektek közül 60 igényelt egyedi kormánydöntést, 47 esetében a fejlesztési elemek újratárgyalását kezdeményezték az érintett önkormányzatok.

– A részletekről pontosabban tudhatunk valamit?

– Szolnok bekötése a gyorsforgalmi úthálózatba, azaz az M4-es megépítése kiemelt fontosságú projekt. Ennek becsült összköltsége mintegy 207 milliárd forint. Tavaly erre a fejlesztésre 45,5 milliárd forintot már kifizetett a kormány.

– Jelenleg az Üllő–Albertirsa–Cegléd–Abony szakaszon folynak az építési munkálatok, és a közbeszerzési pályázat előkészítése folyik az Abony–Törökszentmiklós szakasz építésére.

– A szolnoki ipari park fejlesztésére, amely egy 62,5 hektáros terület, az infrastruktúra kialakítására és egy csarnok felépítésére összesen 6,6 milliárd forintot biztosít a kormány.

– A tiszaligeti fürdő fejlesztésére 5,5 milliárd forintot, a tiszai kishajókikötő fejlesztésére 1,5 milliárdot, a Véső utcai sporttelepre és strandjára pedig több mint egymilliárdos előirányzatban állapodtunk meg. Ezen programok előkészítése mindenütt jól halad.

– Egyedül a tiszai kishajókikötő kialakítását kell újragondolni, ott valószínűleg nem a medencés kialakítás, hanem az úszóműves megoldás lesz jó, tekintettel a Tiszának Szolnoknál jelentős vízszintingadozására.

– A Szolnoki Művésztelep kialakításának összege is meghaladja az egymilliárd forintot, ám az önkormányzat jelezte, hogy mintegy 300 millió forintos forrásbővítésre lesz itt szükség.

– Az MVP Szolnokot és térségét érintő fejlesztései mind a tervezett ütemben haladnak, és várhatóan az összes elem elkészül 2022-ig. Az itt megvalósított programok összértéke megközelíti a 224 milliárd forintot.

– Ez dicséretes. Ám a szolnoki polgármester, Szalay Ferenc a sajtótájékoztatón jelezte, hogy a csak a jász-nagykun-szolnoki megyeszékhelyet közvetlenül érintő beruházások mértéke ennél azért jelentősen szerényebb. Ezért is kérte Önt, a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli minisztert, hogy egészítse ki a forrásokat, illetve a város újabb elemeket is beemelhessen az MVP-be. Ez ügyben milyenek Szolnok esélyei?

– Nem Szolnok az egyedüli megyei jogú város, amely jelezte már, hogy forrásbővítést igényel.

– Minden ilyen kérést megvizsgálunk, és ha a módosított tartalom nem ütközik a realitásokkal, akkor tudunk tárgyalni arról, hogy miképpen alakuljon a már megkezdett fejlesztésekre kért további összegek nagysága.

– Az ellenzéki kritikák szerint azért késnek az MVP fejlesztései, mert valójában nincsen pénz a megvalósításra. Igaz ez?

– Ez teljességgel alaptalan. Az ország gazdasága régen nem látott mértékben fejlődik, a tervezett beruházások ütem szerint haladnak. A Modern Városok Program összes elemére megvan a pénz, amit időarányosan fizet ki a kormány.

– Esetenként még többet is a korábban megállapítottnál, hiszen az építőipar felfutása valamelyest a költségeket is megemelte. Ám ezzel együtt is minden részprogram elkészül 2022-ig.

– Ön ismeri Szolnok újabb fejlesztési igényeit?

– Miután polgármester úrral rendszeresen egyeztetünk, azt mondhatom, hogy igen. A város a Csáklya utcánál már régóta szeretne egy új Tisza-hidat építeni. Ez tehermentesítené a régi Tisza-hidat, valamint Martfű és Szandaszőlős felől vezetné el a forgalmat.

– Ez a beruházás mintegy 30–40 milliárd forint körüli összeget tesz ki. Hasonló közúti forgalomcsillapító hatást lehet várni az épülő M4-es gyorsforgalmi útnak a várost északról elkerülő szakaszától is, amely által egy körgyűrű veszi majd körbe Szolnokot.

– Erről már megszületett a kormányhatározat, a Tiszapüspökinél tervezett Tisza-híd megépítésével együtt. Egyeztetések folynak egy több ezer főt befogadó sport- és rendezvénycsarnok építéséről, valamint a Kassai úti általános iskola újjáépítéséről is, mivel ezt a tanintézményt költséghatékonyan felújítani már nem lehet.

– Új igényként merültek fel a helyi oktatási beruházások, a Szolnoki Galéria vagy régi zsinagóga rekonstrukciója, a Rékasi úti laktanya közművesítése és újrahasznosítása, illetve elektromos autóbuszok üzembeállítása is.

– Mindemellett a Kisfaludy-program keretében új szálloda építéséhez is támogatást igényelne a város. Jelzem, hogy mindezek a jelenlegi MVP-n túlmutató igények. Az előkészítést követően dönt majd arról a kormány, hogy a felsoroltak közül mit lehet finanszírozni.

– Dr. Kállai Mária megyei kormánymegbízott asszony arról szólt a sajtótájékoztatón, hogy szintén a közeljövő tervei között szerepel az a decentralizálási folyamat, hogy vidéki városokba, mások mellett Szolnokra költözzön egy-egy minisztérium vagy államigazgatási szervezet, amely által a vidéki nagyvárosok jelentősége tovább erősödne. Ennek van létjogosultsága?

– A kormány eddig is törekedett az állami struktúra minél ésszerűbb átalakítására. Ennek részeként évek óta napirenden van bizonyos speciális ágazatok áttelepítése olyan városokba, ahol az adott feladatot hatékonyabban tudnák ellátni.

– Ez egy hosszú távú terv, amely megvalósítása a következő kormányra vár. A szocialista kormányok tervében egy új budapesti kormányzati negyed építése szerepelt, a mi terveinkben viszont az, hogy az országos hatáskörű szervezetek közül többet vidékre helyezzünk.

– Ön szerint szükség van-e újabb megyei jogú városokra az országban? Ezt annak kapcsán kérdezem, hogy épp az Ön szolnoki látogatásakor jelentették be a helyi településvezetők és a térség országgyűlési képviselője, hogy Jászberény e huszonhármas tagsághoz szeretne csatlakozni.

– Jászberény régóta szeretné ezt a rangot elérni. Véleményem szerint az kifejezetten jó, hogy vannak olyan települések, amelyek úgy identitásukban, mint gazdasági jelentőségükben magasan jegyzettek, ez az országnak is előnyös.

– Meg kell vizsgálni, hogy van-e a kezdeményezésnek létjogosultsága. Nem elképzelhetetlen, hogy a jászsági település nagyobb rangra emelkedjen, de ennek számos kritériuma van. Ha a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel, akkor az országgyűlés dönthet a megyei jogú státuszban lévő városok körének bővítéséről.