Az öntözésről, mint főstratégiai kérdésről beszélgettek a karcagi fórumon

A Franciaországra, Olaszországra, Spanyolországra, Egyesült Királyságra és Magyarországra is kiterjedő InnWater-Horizon Europe kutatási program a 2022-es aszályhoz hasonló, vagy még súlyosabb vízhiánnyal járó helyzetekre való felkészülést szolgálja. A Karcagi NAK-székházban ismertették kedden a projektet.

– Ez egy nemzetközi terv, amiben a vízügyi igazgatóság projektpartnerként vesz rész, a Nagykunsági Tervezési Alegység vízhiányos időszakainak közgazdasági vizsgálata zajlik éppen. A több ezer négyzetkilométernyi mintaterület, melyet biztosítottunk – Tiszafüred, Karcag és Mezőtúr  közötti terület – egyaránt kitett az aszályoknak és vízhiányoknak. A vízügyi igazgatóság működési területének ezen része a leginkább öntözött  – mondta beszédében Harsányi Gábor, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgató-helyettese.

Mint megtudtuk, a projekt célja, hogy értékelje az öntözéshez és a vízfelhasználáshoz fűződő különböző közgazdasági érdekeket. A legfontosabb cél, hogy az érdekelt feleket olyan szinten vonják be, hogy az érdekképviseletük, véleményük hangsúlyosan megjelenjen a projektben. A keddi fórum célja is az volt, hogy párbeszédet kezdeményezzenek a karcagi gazdálkodókkal. 

Hubai Imre vármegyei közgyűlési elnök szerint fontos, hogy Magyarország részéről a Jászkunság szerepel a projektben.

– Az elmúlt évek rendkívüli aszályai, illetve a jelenlegi belvízhelyzet arra enged következtetni, hogy a klímaváltozás káros hatásai egyre komolyabb kilengéseket és anomáliákat okoznak számunkra, amit meg kell tanulnunk kezelni – részletezte Hubai Imre.

Hozzátette, a gazdálkodókat is alkalmazkodóképessé kell tenni, hiszen annyi körülmény befolyásolja a gazdálkodás sikerét, hogy egy gazdaság sem képes megállni a lábán, ha nem veszik körbe olyan együttműködő partnerek, mint a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivízig), az öntözési közösségek, a szomszédos földterületeken gazdálkodók és a gazda érdekképviseletek. 

Hubai Imre szerint a karcagi fórum jó alkalom volt arra, hogy a tudományos élet szereplői elmondják, miképp látják orvosolhatónak az elmúlt években tapasztalt anomáliákat, és hogyan tudják a térséget alkalmazkodóbbá tenni. Minden szereplő érdekelt abban, hogy ez költséghatékonyan történjen meg, hazai és nemzetközi erőforrások felhasználásával. 

– A projekt befejezése után már olyan fejlesztésekre tudunk javaslatot tenni, melyekre a döntéshozóktól forrásokat kaphatunk, és akkor évtizedekre, évszázadokra ez a nagykunsági térség, a Közép-Tisza mente alkalmazkodóbbá válik, a gazdálkodás pedig biztonságosabb lesz – hangsúlyozta.

A projekt első évének tapasztalatait Ungvári Gábor, a REKK kutatási főmunkatársa mutatta be a gazdáknak adatokkal alátámasztva.