Az áramlopás mindig rizikós, rázós mutatvány

Több száz rendőr és kommandós özönlötte el Tiszabura utcáit még 2015 októberében. Mint kiderült, a razzia célja az volt, hogy felszámolják az áramtolvaj-csoportokat. Közel harminc ingatlantulajdonos ellen indult eljárás, akik a felsővezetékre csatlakozva lopták az áramot.

Az említett település Jászladánnyal és Törökszentmiklós egyes körzeteivel karöltve, a megye azon területei, ahol a megélhetési nehézségek miatt korábban tömegesen fordultak elő illegális rákötések a hálózatra.

Mára azonban ezeken a helyeken az önkormányzat, a Máltai Szeretetszolgálat és az E.ON együttműködésének köszönhetően az áramlopások száma jelentősen lecsökkent, tudtuk meg Kőrösi Gábortól, az E.ON Hungária Zrt. szóvivőjétől.

A szakember arra is rávilágított, hogy a megélhetési nehézségeken kívül gazdasági előnyszerzés céljából is lopják az áramot. Ez utóbbi azonban szaktudással rendelkező személyekre jellemző és nagyon gyakran szervezett bűnözői hálózat végzi a beavatkozásokat.

– A megélhetési nehézséggel küzdőkre jellemző elkövetési mód, hogy az utcai villamos hálózatra ráakasztanak egy vezetéket. Ezen keresztül vezetik be az áramot a lakásba, megkerülve ezzel a mérőt.

– Egyes áramlopáshoz folyamodó fogyasztóknak nincs is a szolgáltatóval szerződése, így mérővel sem rendelkeznek. Vagy soha nem is kötöttek szerződést vagy korábban ki kellett kapcsolni az áramot, mert nem fizették a számlákat – fejtette ki a szóvivő.

A szakember elárulta: a fentebb leírt módszerek mellett népszerű még a mérők visszapörgetése, a hamis zárópecsétnyomó használata és az automaták, vagyis kismegszakítók cseréje.

Ez utóbbi azt jelenti, hogy a szerződésben rögzített értékhez képest nagyobb teljesítményt lehetővé tevő automatákra cserélik le a meglévőt.

– A mérők visszapörgetésénél mostanában az egyik legnagyobb sláger, hogy az órák hitelesítő zárópecsétjeit eltávolítják. Ezután a számlálószerkezetet visszapörgetik, majd egy hamis pecséttel lezárják.

– Ehhez olyan eszközök kellenek, amiket illegálisan szereznek be. A hamis zárópecsétnyomó használata bélyeghamisításnak minősül, ezért ilyen esetekben a rendőrség indít eljárást – hangsúlyozta.

Az áramlopásokról a szolgáltató többféleképpen szerezhet tudomást. Az egyik a számlázási rendszerből kockázatértékelés alapján kiszűrt gyanús esetek.

Ez lehet például nagymértékű fogyasztásváltozás, vagy ha egy fogyasztó a kategóriájához képest keveset fogyaszt. Emellett az állampolgári bejelentések száma is jelentős, de előfordul, hogy a szolgáltató munkatársai tapasztalnak áramlopást más jellegű munkavégzésünk során.

Ezenkívül szoros együttműködést alakítottak ki a rendőrséggel is, mely igencsak hasznos. Egyre gyakoribb ugyanis az is, hogy az egyik eset elvezet a másikhoz, és egész elkövetői hálózatot sikerül felderíteni.

– Munkatársainkat folyamatosan képezzük, hogy felismerjék az áramlopást – mondta a szóvivő.

– Emellett a megelőzésre is nagy hangsúlyt fektetünk, és műszaki megoldásokkal csökkentjük a beavatkozások lehetőségét, kockázatát. Például egyedi sorszámú műanyag plombákat, vagyis zárópecséteket használunk.

– A korábban használt hagyományos, alumínium plombákat ugyanis hamisították. Ezenkívül 2012-től a lakossági körben is csak elektronikus mérőket szerelünk a hálózatra.

– Ezeket ugyanis nem lehet szétszedni, sem mágnesezni, sem sokkolni. A fővezetékek megcsapolását pedig lokátoros műszer segíti. Ez azt jelenti, hogy ahol felmerül a gyanú, lehet ez akár föld alatt is, ott egy radarhoz hasonló eszközzel a vezeték elágazásait fel tudjuk deríteni.

– Elég ehhez egy ponton a vezetékre csatlakoznunk. Mindezeknek köszönhetően hálózat-veszteségünk 2009 óta csökkenő, de ennek ellenére jelentős mértékű – mondta.

Veszélyes és zárlatot is okozhat

Kőrösi Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy az áramlopással kapcsolatban nem csak közvetlenül anyagi kárról beszélhetünk. A hálózat illetéktelen megbontása, szerelése életveszélyes.

A beavatkozást végző személyre is, de a lakást használóra is. Az áramütés vagy az oszlopról történő leesés is okozhat súlyos sérüléseket, akár halálesetet.

– Az illetéktelen beavatkozások miatt ráadásul áramkimaradások, üzemzavarok is előfordulnak, ami a tisztességes ügyfeleket zavarja. Az áramtolvajok jellemzően rossz műszaki állapotú berendezéseket, például fűtőtestet, rezsót működtetnek.

– A normál háztartásoknál természetes védelmi eszközök, automaták itt ritkán fordulnak elő. Így gyakori az is, hogy közben zárlatot okoznak a gyatra műszaki eszközökkel.

– Akik pedig a mérő kihagyásával lopják az áramot, a mérőhelyen felszerelt védelmi berendezéseket is megkerülik. Így a lakást azok nem fogják megóvni és már csak az áramszolgáltató transzformátoránál felszerelt védelem marad – magyarázta a szakember.