Három könyvet írt pályafutásáról az életműdíjjal kitüntetett Vajkó Ferenc

Vajkó Ferenc kapta meg nemrég a város egyik legrangosabb kitüntetését, az életműdíjat. Az elismerés gazdája igazi régi vágású ember. Olvas, tájékozódik, kutat. Fontosak számára az emberi értékek: a tisztelet, a becsület, az adott szó.

– Olyan környezetben nőttem fel, ahol ha valaki nem tartotta magát ezekhez az értékekhez, azt kiközösítették. A Jászságból kerültem Tiszafüredre – kezdte az 1938-as születésű Ferenc. – Tisztelni a másikat, az idősebbeket, a szülőket. Ezt hoztam otthonról – fűzte hozzá.

Tanulmányai után, a hatvanas években mint a Magyar Nemzeti Bank hitelügyi előadója került Tiszafüredre. Motorkerékpárral járta a környék településeit. A füredi járás akkoriban jóval szegényebb volt, mint amihez a Jászságban hozzászokott. Elődei, kollégái például menekültek onnan.

– Sáros kis falu volt akkoriban Tiszafüred, magam is csak ideiglenes állomásként tekintettem rá – emlékezett vissza a hatvanas évekbeli Füredre. Felidézte Tóth József professzor megállapítását is.

– Eszerint a térség akkoriban fejletlen, gazdátlan terület volt. Messze a környező megyék nagyvárosaitól, megyeszékhelyektől. A jobb sorsa érdemes térség aztán nagy léptékű fejlődésnek indult, ő pedig ott maradt.

– A hetvenes évek elején orvosi rendelő, társasházak, strandfürdő, gyárak és gimnázium épült a nagyközségben. A szeme láttára vált Tiszafüred sáros kis faluból nyüzsgő várossá.

– Megvolt a lehetőségem, hogy Szolnokra vagy Debrecenbe menjek tovább, de inkább maradtam – mesélte tovább Vajkó Ferenc. Döntésében szerepet játszott az is, hogy ott ismerte meg feleségét, megállapodott.

Bár szeretett a nemzeti banknál dolgozni, a helyzet megváltozott. Egy idő után bizonytalanná vált a füredi fiók megmaradása. Eleget téve egy megkeresésnek, a váltás mellett döntött.

A takarékszövetkezetnél helyezkedett el, ahol elnök-ügyvezetővé választották. Feladata volt egy stabil, jól gazdálkodó, tőkeerős pénzintézet kialakítása. A sok munka végül meghozta gyümölcsét. Az 1990-es évektől megyei szinten és országosan is kiemelkedő eredményeket produkált az általa vezetett takarékszövetkezet.

– Ahhoz, hogy egy bank érvényesülni tudjon, elengedhetetlen a jó kapcsolat a térség szervezeteivel, intézményeivel – magyarázta Vajkó Ferenc, minek köszönhető markáns közéleti szerepvállalása.

– Nevéhez fűződik például, a térség települései közötti párbeszéd és együttműködés szorgalmazása. Az ezredforduló után ő kezdeményezte a Takarékszövetkezet előtt található térplasztika kialakítását.

Munkahelyéről, annak történetéről és családjáról három könyvet írt. Aktív tagja volt a Magyar Nemzeti Bank Szolnok megyei és Tiszafüred községi sakkcsapatának. A sport szeretete gyerekkorában kezdődött.

Mint mondta, életét szolgálatnak, munkáját kötelességnek tekintette, éppen ezért részt vett mindenben, amiben csak lehetősége nyílt. Magát teljesítményorientált embernek tartja, mely a magánéletben és a sportban is célravezető tulajdonság.

Vallja, az 1745-ös redemptio egyik sarkalatos vagy talán legfőbb üzenetét: „Ne mástól várj segítséget. Segíts magadon, és az Isten is megsegít.”

– Nem az számít, honnan jöttem, hanem, hogy mit tettem le az asztalra – fogalmazott. Közel hatvan éve él Tiszafüreden, így magát füredinek, de származását illetően jásznak vallja.