A klímaváltozás a nem őshonos madárfajok megjelenését is okozza

Napi hír, hogy térségünkben megjelent újra a pásztormadár. Nem honos mifelénk e rózsaszín mellű seregély, de ha a kedve és éhe úgy tartja, évtizedenként pár hónapra fészket is rakhat térségünkben.

Mészáros Géza

Néhány hónapja, ugyancsak egy erre, madárritkaságnak számító fajt figyeltek meg madarászok, mégpedig az uráli baglyot.

Persze, a két tollas felbukkanása között akad eltérés, hiszen míg a bagoly eltévedhetett, addig a seregélycsapat élelem után kutatva szelte át a láthatatlan határt. Madarászoknak szemet gyönyörködtető e színes sáskagyérítő piciny lény, ami, ha híján van a kedvenc rovareleségéből, hát rákap Dénes bácsi faeperjére és Ernő gazda cseresznyéjére.

No, ők aztán nem is nézik jó szemmel kertjükben a rikító bögyű pásztormadarat!

Ami viszont fájó: az elkeserítően szerény számú fecskepopuláció. Gyermekkoromban e sebes égi cikázók sötét fellegcsoportban rótták köreiket hazánk minden táján.

Reptük gyorsaságából, magasságából szüleim, nagyszüleim a napi időjárás-jelentést is előrejelezték. Bizony, mióta a szúnyogokat nálunk rendszeresen gyérítik, a villásfarkú füsti-, molnár- és partifecskék állománya jelentősen leapadt.

Annak ellenére is, hogy, mint idén is tapasztalhattuk, a szúnyogirtás eredménye is lehet eredménytelen.

A klímaváltozás e tekintetben tehát nem csupán a szélviharokban, az áradásokban és a rekkenő hőségekben mutatkozik meg.

Ornitológusok szerint egyes madárfajokat mások válthatnak fel.

Az élet nem áll meg, csak átalakul...