Elege van a muslicainvázióból? Pedig ezek nem is muslicák!

– Délutánonként, amikor a kislányomat viszem haza a bölcsődéből, alig győzzük elhessegetni a sok muslicát – panaszolja Kovács Zsófia.

– Ez még csak a kisebbik baj, ugyanis minden reggel kerékpárral járok munkába – folytatja a szolnoki anyuka.

– Napszemüveg nélkül nem merek közlekedni, nehogy a szemembe menjen. Úgy tűnik, az utóbbi időben nagyon megszaporodtak ezek a rovarok, ami rettentő zavaró.

– Állandóan a karomat, lábamat sepregetem, vagy a gyerek szeméből kell kivadászni az apró fekete rovarokat – bosszankodik egy másik anyuka a megyeszékhely Városmajor úti játszóterén.

– Nem tudunk egy percre sem nyugton maradni, állandóan csiklandoznak minket ezek a muslicák...

„Nem muslicák, levéltetvek. És éppen most rajzanak”

– lebbenti fel a fátylat a zavaró jelenségről Holló László, a Szolnoki Járási Hivatal Agrárügyi Főosztályának osztályvezetője.

– A köznyelv ugyan muslicának nevezi ezeket a parányi repülő állatkákat, amelyek most tömegesen mozognak a környezetünkben, a valóságban ezek nem muslicák, hanem levéltetvek migráló példányai.

– Ezek a rovarok ebben az időszakban települnek át a téli, telelő kultúrnövényről, ahol kifejlődött, növekedett a szárnyas generációjuk. Színárnyalatuk fajonként is változik, lehet fekete, sárgás, és zöldes is.

– Ezek a szárnyas levéltetvek most keresik az új tápnövényüket, és a légmozgás útján viszi őket a szél. Gyakorlatilag ugyanis ezek a rovarok nem aktív repülők, ahhoz túl picikék.

– Inkább a szárnyuk is arra van, hogy megpróbáljanak a levegőben maradni, vagyis arra mennek, amerre fúj a szél.

– Ilyenkor tömegesen települnek be a konyhakertekbe, a paradicsomra, egyéb, lágyszárú növényekre – magyarázza a szakember, aki azt is elárulta, ki számíthat leginkább arra, hogy ellepik a bosszantó rovarok.

– Ha valakin sárga színű, vagy sárga árnyalatú póló, ing, kabát vagy ruha van, sokkal több esélye van arra, hogy ellepik, mintha sötétebb színű ruházatot visel.

– Az apró rovarokat szerinte egy ideig még biztosan el kell viselnünk, a rajzás ugyanis több hétig is eltarthat.

Ezt nevezik a tavasz végi, nyár eleji levéltetű-rajzásnak, majd ősszel jön a másik hullám, ez szeptember végén, október elején várható. Akkor a téli telelőhelyükre vándorolnak majd át.

Bár az emberekre közvetlenül ártalmatlanok ezek az apró rovarok, a gazdaságokban óriási károkat tudnak okozni.

– Bár idén átlagos mennyiségű fekete levéltetű volt a gyümölcsösömben, és a hajtásvégeken túl nem károsította a növényeket, a szilván és az őszibarackféléken viszonylag sok zöld levéltetű jelent meg.

– Én csak ökoszerekkel védekeztem idén, és még így is meg tudtam állítani – meséli Barát József nagykörűi gazda, aki három-négy hektáron gazdálkodik, azt mondja, nem minden év volt ilyen szerencsés.

– Voltak évek, amikor az összes gyümölcsöm mézgássá, ragacsossá vált a levéltetvek miatt – panaszolja a gazdálkodó.

A természet is segít védekezni

– Úgy a gyümölcsösökben, mint a zöldségeskertekben is kárt tesznek ezek a rovarok. Gyakorlatilag ahogy ezek a szárnyas egyedek odaérnek, elkezdik lerakni a következő populációt, amelyek már szárnyatlan levéltetvek lesznek – mondja Holló László, a Szolnoki Járási Hivatal Agrárügyi Főosztályának osztályvezetője.

– Ezek kolóniában, egymáshoz szorosan összetapadva szívják a nedvet a növényből, így elveszik a tápanyagokat a terméstől. A levelek sok esetben összecsavarodnak, és ha túl sok a levéltetűegyed, akár le is potyoghatnak.

– A levéltetű ellen nem csak vegyszerekkel lehet védekezni, a természet is jól kialakította ellenük saját védelmi rendszerét. Mégpedig a katicabogárral, ami kimondottan levéltetű faló, de ott van a fátyolka nevű ragadozó rovar is.

– A fürkészdarazsak pedig eléggé horrorisztikus módon bánnak el velük. Nem megeszik, hanem a tojásukat beletojják a levéltetűbe, majd a kikelő kis lárva fejlődés közben aztán belülről falja fel – teszi hozzá a szakember.