Kiderült: sokszor nem elég a pályázati pénz a tervezett beruházásokra

A pályázók azzal szembesültek, hogy a jelenlegi árak mellett az építkezések jóval drágábban valósíthatók meg, így még a 100 százalékos támogatottságú projektek esetén és mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk az önkormányzatoknak, vagy pedig hitelfelvételhez folyamodniuk. Volt, aki végül el is állt a beruházástól, mivel nem akart eladósodni.

Tiszajenő önkormányzata például még 2016 májusában adott be TOP-os pályázatot egy új települési főzőkonyha megvalósítására. A konyha jelenleg az óvoda épületében működik, innen szerették volna átköltöztetni egy újonnan építendő létesítménybe, a felszabaduló helyiségben pedig a későbbiekben bölcsődét alakítottak volna ki.

El is nyertek a célra 55,43 millió forint összegű vissza nem térítendő támogatást, ebből az építés költsége 44,35 millió forintot tett volna ki.

A támogatási szerződés azonban csak 2017 szeptemberében lépett hatályba, ezt követően folytatták le a közbeszerzési eljárást. Az eltelt időszakban viszont az építőipari árak jelentősen megemelkedtek, a tervezői költségvetés alapján már maga az építkezés is több mint bruttó 80 millió forintot tett volna ki.

Mint Puskás Béla polgármester elmondta, próbáltak a többletköltségekre támogatást szerezni, a konyhát üzemeltető vállalkozót is bevonni a beruházás finanszírozásába, ám nem jártak sikerrel, eladósodni sem akartak esetleges hitelfelvétel miatt, így augusztusban végül úgy döntött a testület, hogy elállnak e projekttől.

– A szolnoki önkormányzat is szembesült azzal a ténnyel, hogy a beruházások, építkezések az elmúlt években drágultak – kaptunk tájékoztatást a megyeszékhely esetében Pó­kász Endrétől, a polgármesteri hivatal sajtószóvivőjétől.

– Ez annak a folyamatnak köszönhető, hogy az ország gazdaságának erősödésével folyamatosan nőnek a munkabérek. A szolnoki fejlesztések egy részénél is tapasztalhatók drágulások, ez azonban az építőipar költségeinek emelkedése mellett mindig plusz műszaki tartalmat is takar.

– A Szegő Gábor Általános Iskola közel 300 millió forintos tervezett felújítása a menet közben jelentkező belső felújítási igények miatt 480 millió forintra emelkedett. Hasonló figyelhető meg a Véső úti strand építésénél, itt mintegy 200 millió forinttal nőttek meg a beruházás költségei, így 1,5 milliárd forintos lesz a már elkezdődött fejlesztés végszámlája.

– A Széchenyi városrészben hamarosan induló orvosi rendelő pályázati pénzből megvalósuló fejlesztéséhez, amely eredetileg energiahatékonysági beruházásnak indult homlokzati szigeteléssel és ablakcserével, ugyancsak elsősorban a többlet műszaki tartalom, jelesül a belső tér teljes felújítása miatt kell mintegy százmillió forintot hozzátennie a városnak.

– Az önkormányzat minden esetben mérlegel, s igyekszik a rendelkezésére álló keretből megoldani fejlesztéseit, s csak az indokolt költségnövekedést hagyja jóvá – hangsúlyozta Pó­kász Endre.

Martfűn az óvoda-bölcsőde építésének költségei több mint 150 (!) százalékkal emelkedtek az eredeti elképzelésekhez képest. Bő két évvel ezelőtt 120 millió forintot terveztek a beruházásra, mára kiderült, ezt az összeget 190 millió forinttal kell megtoldani.

Dr. Papp Antal polgármester elmondta, ennek oka az, hogy amikor benyújtották pályázatukat, még nem kellettek pontos számítások, csak ötlettervek.

– Logikusnak is tűnt, hiszen egy többéves tervnél egyértelmű, hogy úgyis megváltoznak az árak. Ráadásul – ha jól tudom – amúgy is két évig érvényes egy terv és az abban foglaltak.

– Akkoriban szinte senkinek nem volt konkrét terve, nem voltunk ezzel egyedül. Amikor kiderült, hogy nyertünk, akkor kezdődtek a pontos számítások, sejtettük, hogy az összeg nem lesz elegendő.

Martfűnek három választása volt ekkor. Egyik, hogy visszaadják az elnyert 120 milliót. A második, hogy önerőből kipótolják a pénzt. A harmadik: hitelt vesznek fel, hogy a beruházást befejezhessék. Az önkormányzat végül úgy döntött, más – ipari parkos – fejlesztéstől vonnak el milliókat, hogy felépüljön-kibővüljön az óvoda, bölcsőde.

Törökszentmiklós ugyan nem mondott vissza pályázatot és hitelt sem vett fel az időközben megnövekedett építőipari költségek miatt, viszont három, 2016-ban benyújtott pályázat esetében is plusz forrást kellett hozzátenniük a támogatásokhoz, hogy a beruházások a mai árak mellett is megvalósulhassanak.

– A bartapusztai tanyasi iskola felújításához az eredetileg vállalt önerőhöz további 6 millió forintot, az önkormányzati épületek energetikai felújításánál a 150 millió forintos támogatáshoz szintén 6 millió forintot kellett toldanunk önerőből.

– A piac felújítását is magában foglaló, 200 millió forintos Zöld Város projekthez 160 millió forintot kellett hozzátennünk a műszaki tartalom és az építőipari alapanyagárak változása miatt, valamint a nem támogatott projektrészek, mint ingatlanvásárlás és épületbontások miatt – tájékoztatta érdeklődésünkre hírportálunkat Markót Imre polgármester.

Nem csak az építőanyag drágítja a projekteket

Zagyvarékas 107 millió forint 100 százalékos támogatottságú uniós pályázati pénzt nyert el a település szociális konyhájának megújítására, és bár még nincsenek pontos adataik, hogy mennyibe kerül e beruházás, a költségbecslések alapján már látszik, hogy nem lesz elég a pénz. A hiányzó összeget hitelfelvétellel fogják előteremteni.

Jánosi József polgármester azt is hangsúlyozta, nem csak az építőipari árak emelkedése növeli meg a költségeket.

2019. január elsejével érvénybe lépő törvény alapján csak közel nulla energiaigényű közintézményi épületek építhetők, a pályázatok pedig nem ilyen tervekkel készültek, ami jelentős többletet jelent azoknál a beruházásoknál, melyek nem készülnek el még az idén.

Ráadásul szeptember 30-ig az önkormányzati fejlesztésekre kapott, eddig fel nem használt összegeket a Magyar Államkincstárnál nyitott számlára kell átutalni, a tranzakciós díj pedig, ami ilyen összegeknél már jelentős, szintén az önkormányzatokat terheli.