2018.11.06. 11:24
Régi kutak mai galibái – Annak idején senki sem számolt az engedélyeztetéssel
Ha valamiben ma Magyarországon teljes a zűrzavar, az az évtizedek alatt engedély nélkül fúrt vízkutak ügye. Az sem jut vele ötről a hatra, aki törvénytisztelő állampolgárként a maga részéről rendezni szeretné ezt a kérdést. Ebben jelentős szerepe van a hiányos és gyakran egymásnak ellentmondó tájékoztatásnak is.
Évtizedekkel ezelőtt valószínűleg senki sem gondolta, hogy fúrt kútja mekkora kavarodást fog még neki okozni
Fotó: Shutterstock
Sok önkormányzat nem tud biztosat mondani az ügyben hozzá fordulóknak. Például egy – amúgy nem megyebeli – település jegyzőjének az interneten olvasható október 16-i levelében pontos jogszabályi hivatkozással az áll, hogy ugyan minden kutat regisztrálni kell a település jegyzőjénél, közülük csak a 2016. június 1-je után készülteket kell engedélyeztetni.
hírportálunk több illetékest is megkérdezett az ügyben. Bár nem mindenhonnan kaptunk választ, némi támpontunk már van a kutak jelenlegi helyzetével kapcsolatban. A megyei katasztrófavédelmi igazgatóság tájékoztatása például ellentmond a fentebb idézett jegyzői közlésnek.
Az olvasható ki belőle, hogy a jelenlegi jogszabályok alapján kivétel nélkül minden eddig fúrt kút fennmaradási engedélyköteles, ami a december 31-ig benyújtott kérelmek esetében adható ki bírság megfizetése nélkül.
A megyei kormányhivatal hasonlóképpen foglalt állást az ügyben. A tájékoztatása szerint: „A vízjogi engedélyezési eljárás fontosságát a vízbázis, mint természeti erőforrás minőségi és mennyiségi védelme, a jelenleg ellenőrizhetetlen vízkivételek által a szennyeződés kockázatának csökkentése indokolja.
Ez összefügg azzal, hogy Magyarországon az ivóvíztermelés mintegy 94 százaléka felszín alatti vízből, az úgynevezett fő ivóvízadó rétegből történik, és a terepfelszín alá kerülő szennyeződés lejuthat a vízellátást biztosító víztérbe. A minőségi ivóvíz biztosítása az egészséges környezethez való jog része, így alkotmányos alapjog.
A jelenleg hatályos szabályozás szerint a 2018. január 1. előtt létesített fúrt és ásott kutakra – amennyiben azok vízjogi létesítési engedély nélkül létesültek – 2018. december 31-ig bírságmentesen fennmaradási engedélyt lehet kérni a jegyzőktől.
A kötelezéssel érintettek – annak ellenére, hogy a határidő rövidesen letelik – nagyon alacsony számban kezdeményezték az eljárást.” – Az utóbbi mondat önmagáért beszél. A kúttulajdonosok valójában nem látják a helyzetet, illetve kivárnak egy esetleges kedvezőbb szabályozás reményében.
Az ügyben megszólaltattunk két kiskerttulajdonost is. Ők számos társukhoz hasonlóan, évtizedek óta saját kútjukról biztosítják a kerti munkákhoz szükséges vizet.
Szandaszőlősön az alábbi választ kaptuk egyiküktől:
– Évtizedekkel ezelőtt tucat számra fúrtak 30–32 méter mély kutakat kertlocsolási céllal. Mostanra azt tapasztalom, sokan – köztük magam is – azt sem tudjuk, mely hatóságnak kell bejelenteni ezeket. A jegyzőnek vagy a katasztrófavédelemnek? Nagy a tanácstalanság.
– Szintén nagy probléma, hogy nem vagyunk tisztában azzal, milyen költséggel jár a kutak bejelentése vagy felmérése. Konkrét információkra lenne ugyanis szükségünk, hogy pontosan kinek és milyen határidővel tartozunk bejelentéssel, és az egész eljárás mennyibe kerül majd a tulajdonosnak.
– Nekem is van egy 32 méteres kutam. A vízhozamáról semmit sem tudok, hiszen a „víznyerő hely” eddig csak a kert öntözésére szolgált. Szakmai adatokat pedig korábban senki sem kért tőlem.
A kérdés egyik gyenge pontja, hogy az engedélyezési eljáráshoz erre jogosult szakember által aláírt műszaki leírást kell mellékelni. Kérdés, hogy a minden bizonnyal nem csekély összegért kiállított szakvélemények mi alapján születnek. Számos kút pontos mélységéről, szerkezetéről, a vízadó rétegről ugyanis nem sok megbízható információ áll rendelkezésre.
Jelenleg úgy tűnik, a lakosság részéről még sok kérdés van az ügyben.
Ugyan, hol vannak már a papírok?
Egy Szolnokon élő, és az egyik környékbeli településen kerttel és a hozzá tartozó kúttal rendelkező szolnoki férfi az engedélyeztetési eljárás ellentmondásáról fogalmazott meg kritikát.
– Sok kútról ma már azt sem tudni, ki és mikor fúrta. Szerintem ezekről utólag beszerezni egy műszaki adatlapot, nem több pénzkiadásnál. Nem hiszem, hogy aki majd kiállítja, a bemondáson kívüli információk rögzítésén és az aláíráson kívül sokkal több energiát fordít majd az ügyre.
– Az engedély nélküli kutak számából kiindulva, a rendelkezésre álló idő alatt fizikai képtelenség is lenne valóban hiteles dokumentumokkal szolgálni a régi kutakról.