Ne féljünk a méhektől, nélkülük bajban lennénk

Méhészkedni nem egyszerű feladat, sok időt és energiát igényel. De mint minden szakmának, ennek is megvannak a maga szépségei és hátrányai. Nem egyszerű megélni belőle, pedig nagyon fontosak számunkra a méhészek és a méhek. Egyre többet találkozunk ezzel a gondolattal a világhalón és a sajtóban egyaránt.

Egy városi legenda szerint Albert Einstein azt mondta: ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség csak négy évvel éli túl. 100 százalékosan nincs hitelese forrása ennek a kijelentésnek, de egy biztos: bajban lesz a bolygónk, ha a méhek kipusztulnak. Ennek apropóján keresett fel hírportálunk egy megyei méhészt, hogy segítsen nekünk átlátni a méhek és a méhészetek helyzetét, működését.

– Miért kezdtél el méhészkedni?

– Egy barátom invitálásra kezdtem el méhészkedni, akinél eleinte csak segítettem, 1-2 évig a méhek közelébe igazán nem is kerültem. Kaptártakarítás, keretválogatás, kerettisztítás, segédeszközök tisztítása, mézpergetés, ezekből álltak leginkább a teendőim.

– Ezután egyre jobban megszerettem a méhek zümmögését, elfogadtam a csípésüket és – a barátom segítségével – 5 család megvásárlásával kezdtem el a szakmát, félkeretes rakódó típusú kaptárral.

– Az idő múlásával az 5-ből 30 család lett, majd közösen folytattuk a méhészkedést munka mellett, másodállásként.

– Ezt a foglalkozást mindenki úgy képzeli el, hogy a méhecskék egyből a mézes csuporba csurgatják nektárjukat, ami a valóságban természetesen nem így van. Nagyon nehéz szakma ez, nagyon sok odaadást és kitartást igényel és persze a méhek szeretetét. Aki nem szereti a méheket, az nem méhész!

– A méhek számomra ugyanolyan háziállatok mint a kutya és a macska és ezek a kis állatok hasznot is termelnek, nem csak nekünk méhészeknek, de az emberiség számára egyaránt. Nélkülük nem lenne például viasz, virágpor, méz, propolisz, valamint: élet a Földön! Az élelmiszernövényeink 30-40%-a rovarbeporzású. Nem árt még tudni, hogy a méhcsípés a reumát is megelőzi!

– Milyen most Magyarországon a méhészek helyzete meglátásod szerint?

– Az országban nagyon nagy a méhsűrűség, ami azt jelenti, hogy adott területeken sok méhész van. Jelen pillanatban csak a kitartó és „nagy” méhészek tudnak talpon maradni, mivel a méhpusztulás jelentős a kedvezőtlen időjárás miatt. Már szinte megszűntek az évszakok és nincs igazi tél, ezért az atkák nem pusztulnak el, ezzel nagy veszélyt jelentve a méhekre.

– Mindezek mellett a kaptárbogarak is megjelentek már Európában. Nagyon nehéz ezeket a bogarakat kiirtani és észrevenni. Az egész országot képes lenne megbénítani és a vándorlást teljes mértékben lezárni a méhészek előtt.

– Sokszor felmerül a hamis méz fogalma az emberekben. Mit jelent ez pontosan?

– Sajnos a köztudatban nagyon elterjedt egy téves információ, miszerint a méz bekristályosodása hamis mézet jelent. Amelyik méz folyamatosan és fokozatosan kristályosodik ki az üvegben, az szinte biztos, hogy jó méz, amelyik viszont részlegesen teszi ugyanezt, az nagy valószínűséggel hamisított, cukrozott méz.

– Minden méz kikristályosodik, még az akác is, ha nem megfelelően van tartva. A hamis méz esetében cukorból csinálnak mézet a méhecskék. Mivel egyre szigorúbb a bevizsgálás, ezért a hamis mézek is egyre ritkábbak szerencsére. A mézfelvásárlók is egyre jobban odafigyelnek arra, hogy ilyen mézet ne vegyenek.

– Azt javasolom mindenkinek, aki igazi mézet szeretne, az a piacról vegyen megbízható méhésztől, hiszen neki az az érdeke, hogy a későbbiekben is az ő mézét vegyék. 99%-ban biztos vagyok benne, hogy eredeti, virágról hordott mézet fognak vásárolni, ha így tesznek.

– Hogyan kezdődik egy méhésznek a szezon? Mik a teendői?

– Gyümölcsös közelében, tavasszal érdemes elindítani a méhészetet a friss szaporulat miatt. A méhek által termelt első méz általában a repce, mivel az virágzik elsőként, majd utána jön az akác és a harmadik pergetés a napraforgók közelében esedékes.

– Általában úgynevezett méhésztanyákon kezdődik a szezon. Ez egy méhek tárolására alkalmas földterület: itt telelnek a méhek, majd innen indulnak az első tavaszi vándorlásra. Ahhoz, hogy valaki ilyen területtel rendelkezzen, engedélyre van szüksége az önkormányzattól és a földterület tulajdonosától.

– Az időszakok között a méheknek folyamatosan termelnie kell, ilyen köztes időszakban a bogáncs virág és a mezei vadvirágok megfelelő utánpótlásnak bizonyulnak. Ha bizonyos fajta mézet szeretne a méhész (például csak akácot), akkor mielőtt az adott akácos területe megy, kipörgeti az előző mézet, hogy ne maradjon a kaptárban más fajta. A fajtamézeket mindig bevizsgálják felvásárlás előtt.

– Szezon közben nem, csak a végén és az elején lehet a méheket kezelni az atkák ellen, mert akkor belehordanánk a mézbe a gyógyszert. Az ilyen eseteket szerencsére a bevizsgálások is könnyen kiszűrik. Nagyon fontos, hogy a családok megerősödve kezdjék a szezonokat. Minden méhésznek tisztában kell lennie a jogszabályokkal, hogy azok milyen szereket engedélyeznek egy család gyógyszeres kezeléséhez.