Új tervekkel indulnak neki egy új korszaknak Nagykörűben

Erről beszélgettünk Túri Tibor (TT) polgármesterrel és az alpolgármesterekkel, Vágóné Horváth Máriával (VHM) és Barát Józseffel (BJ).

– Mi az új képviselő-testület legfontosabb célja?

TT: – Elsődleges célunk a közúti megközelíthetőség és a belterületi infrastruktúra javítása a pályázatokkal. A vállalkozásfejlesztés és ennek kapcsán a nagykörűiek helyben tartása, a népesség csökkenésének megállítása. Ennek kulcsa a megközelíthetőség – kezdi Túri Tibor.

– Évtizedes igénye még a lakosságnak, hogy ne feltétlenül nagy horderejű fejlesztések legyenek, de figyeljünk oda a hétköznapi problémák megoldására, fontos a lakosok emberszámba vétele. Megérdemeljük az alapinfrastruktúrát, mint akár a Dunántúlon. Magyarország részei vagyunk – folytatta a polgármester.

BJ: – Mindig is fontos volt az út, de immár egyre fontosabb. Felgyorsult a világ, jó autóink vannak, féltjük azokat, az eljutás nagyon fontos. A normális út hatásaiban felérne egy helyi nagy fejlesztéssel, olyan nagy jelentősége van. Hihetetlenül nagy szükségünk van rá – veszi át a szót Barát József.

– Szeretnénk ezáltal is egyenrangú polgárnak érezni magunkat. Sok szó esik a vidék méltóságáról, ezen a módon is lehet rajta emelni.

TT: – Elektromos autót nem visznek erre az útra, szétrázza, tönkremegy, vége. Agglomerációs település vagyunk, hamarabb bejutni Szolnokra Nagykörűből, mint Szandaszőlősről. A vállalkozások letelepítéséhez, a cseresznyénk elszállításához, a turisták fogadásához elengedhetetlen a megfelelő út.

– Hogyan segítené az eljutás a település fejlődését?

TT: – Gazdaságfejlesztési elképzeléseinkben a speciális helyzetünkből indulunk ki. Jellemzően a lakosságunk egy részének alacsonyabb képzettségi szintjén egyszerűbb, betanított vagy segédmunkás foglalkoztatás lehetséges. A mezőgazdasági, kertészeti hagyomány igényel ilyen munkaerőt is. Az ökomegye, illetve ökofalu koncepcióban is gondolkodunk.

– Mi ez az ökofalu?

BJ: – Az én fogalmi világomban a falu: mezőgazdaság, élelmiszer-termelés. Nem tudok faluról beszélni ha nem foglalkoznak mezőgazdasággal vagy élelmiszer-előállítással. Ez a klasszikus felállás az én szememben még mindig él. Attól, hogy falusi a létszám, még nem falu betonozott portákkal.

TT: – És az egészség. Az egészséges élelmiszer.

BJ: – Nagykörűre ez duplán igaz, a hagyomány megmaradt és nem mutatóba, de mondhatni tömegesen. Évtizede, lassan több évtizede, hogy visszakanyarodtunk erre az útra. Patinája van a nagykörűi élelmiszerek, táplálékok iránti bizalomnak. Ez az alap. Rengeteg munka fekszik ebben. Ebből kell tovább lépni, itt vannak az új feladatok és lehetőségek. A pillanatokon belül elkészülő új hűtőházunkra, mint ennek integrátorára tekintünk.

TT: – Az integrátor szervezet a gépi munka, a feldolgozás, az áruvá készítés hátterét biztosítja a piacra jutáshoz. A növényvédelmi szolgáltatás rendezi a pontos, szakszerű növényvédelmet. A feldolgozási háttér, a minőségbiztosítási követelményeket rendezi. A beruházások, fejlesztések arra irányulnak, hogy a megszokott, minőségi termékeket, piacképes mennyiségben tudjuk kínálni. Ez pedig közösségi szinten, közösségi összefogással működőképes.

– Ha jól értem, minőségből sokat a sok kis termelővel összefogva terveznek? Az a cél, hogy nem engedve a minőségből olyan mennyiséget tudjanak piacra vinni, ami már számottevő?

BJ: – Mindezt a védjegy rendszerünkkel tervezzük pályára tenni. A védjegyhez tartozás követelményei mindezt hivatalossá teszik. Azt tervezzük, hogy szigorúbban vesszük az arculatot is. 200 őstermelő, 20-nál több kistermelő, 10-nél több falusi vendégasztal alkotja már jelenleg a kínálatot. Tehát van kapacitás és szeretnénk bővíteni.

– A hűtőház indulásával fórumot tervezzünk meghirdetni. Leülünk megbeszélni, hogy ha van valakinek mondjuk 100 négyzetmétere, hogy lehet hagymát, zöldbabot, uborkát termelni rajta. Tanuljanak meg a lakosok kicsiben is gondolkodni, ami összeadva mégis jelentős háttérré válhat. A hűtőházat kistermelői logisztikai bázisnak is szánjuk.

– Az elmúlt 10-20 évben olyan piacokat építettünk föl, ahol el tudjuk helyezni a kis tételű árut is. Az Élő Tisza-védjegy működtetésével rengeteg tapasztalatra tettünk szert az egész Tisza-mentéről, hogyan lehet a termeltetés körülményeit a védjegy által szabályozni. Folytatni a falusi egészséges termékek előállítását, ez a cél.

TT: – Az integrátor szervezet szerepét az input anyag beszerzésnél, szakmai segítségnyújtásban, az adminisztrációs infrastruktúra működtetésében látom. Másik oldalról pedig az út, termék, turizmus egymásra épül.

BJ: – Termék, termelés, áru, a turisztikai tevékenység pedig elhozza a vevőt. Illetve az ezeket összekapcsoló marketing. Minden egymásra épül.

TT: – Igen, ezek egymásra épülnek. Ha nincs út, nincs turizmus. Ha nincs turizmus, nincs fogyasztó, vagy csak sokkal nehezebben. Egységként látjuk, egységként kezeljük, amit ma ágazatonként szokás látni. Ha van jó gazdasági struktúra, bemutatható termékek, kertészetek, gazdaságok, vízrendezés, horgásztó, erdőrészletek, akkor rendszerben próbálunk gondolkozni. Egy fejlesztés úgy lesz önfenntartó és generál megélhetést, bevételt a település, lakosok, vállalkozói réteg számára, ha összefügg, értelmezhető a többivel. Külön-külön nehéz értelmezni, munkára bírni, bizalmat szerezni. És ez utóbbi rendkívül fontos.

– A turizmus számunkra a Tisza, az ökológiai gazdálkodás, természetjárás, kerékpározás, a művészetek. Mind itt helyben.

VHM: – Magam hangsúlyosan emberi oldalról közelítek a kérdéshez művelődési ház igazgatóként. Célom a helyben élők számára minőségi kulturális programok elérését segíteni. Ez lehet bármi, az ismeretterjesztéstől a művészetekig. Sokféleképpen támogatjuk a helyi kulturális életet, mint a Nagykörű Galéria tárlatait, ahol most már a 80. kiállítás fog megnyílni. Vagy éppen az iskola és az óvoda művelődési célú tevékenységét. Legközelebb például olyan fotónézegetős programot szervezünk, ahol mindenki a saját régi fényképeit hozza el és vetítjük ki nagyban, hogy a résztvevők együtt találgathassák, kik vannak a képeken, ami évtizedek múltán néha nem is olyan könnyű feladat.

– Szerencsés a kultúra helyzete Nagykörűben, mert ciklusokon át minden településvezető helyén értékeli, pontosan látja, hogy milyen hozzáadott értéket képes előállítani és milyen komoly mértékben segíti a gazdasági célkitűzések megvalósítását ez a szektor. Illeszkedünk az itt vázolt összhangba, mert a különféle rendezvényeken beállunk a sorba a közös siker érdekében. Ha pedig vendégek érkeznek, az általunk bemutatott helyi értékek jól szolgálják, hogy egyedi élménnyel gazdagodjanak és visszatérjenek hozzánk – szólt hozzá a másik alpolgármester, Vágóné Horváth Mária.

– Visszatérve a tervekre, milyen további konkrét elemek vannak még?

TT: – Vállalkozói réteget szeretnénk, illetve bővíteni a meglévőt. Ehhez ipari infrastruktúrát tervezünk egyelőre rendezési terv szinten. Természetesen falusi méretű ipari övezetet, ahol a mezőgazdaságon kívül érdeklődő vállalkozások, kreatív vállalkozások, informatika, beszállítók letelepedhetnek. Főleg az olyan kreatív vállalkozásokra tekintünk, amelyek értékelni tudnak egy ilyen ösztönző környezetet, mint Nagykörű. Célunk, hogy nagyjából 2 ha terület közművesítve, ajánlható legyen.

– Jelenleg inkább hátrányát érezzük, hogy kivették a térségünket, településünket a hátrányos helyzetűek közül. Kell az életképes, működő, fejlődő vállalkozói társadalom vidéki térségben is.

– Szeretnénk, hogy a meglévő infrastruktúránk bővüljön, fejlesszenek szálláshelyeket például. Elindult egy új projektünk, a Lombkoronasétány, ez az építkezés még 2020-ban reményeink szerint befejeződik, ezzel szintén új lehetőségek nyílnak meg.

BJ: – A cseresznyét még nem említettük, a hamarosan induló integrátor szervezettől pozitív hatást várunk a nagykörűi cseresznyetermesztés jövőjére. A hűtőházban a nyers termék áruvá készítésén kívül, ami alatt a válogatást, kiszerelést, felcímkézést értjük, feldolgozásra is lehetőség lesz. Az aszaló, a lekvárkészítés mellett, a gyümölcslé előállító gépsor is helyben rendelkezésre fog állni.

– Nagyon értékes területünk a Tóalja. Ezen a 300 hektáros belső ártéren van öko-gyümölcsös, régi fajták, rekreációs turizmusra víkend sor. Ez egy kis érték-tartalék.

Már megtalálható az idei éves programsor, a nagykörűi oldalakon, a Facebookon is. Idén is lesznek Körei Piacos családi vasárnapok. Az évnyitó piac márciusban lesz, reggelizzünk együtt és ebédeljünk együtt. Ezek a vasárnapok a gasztroprogram és bevásárlás mellett, gyerekjátszó és sportolási, testmozgási lehetőséget is kínálnak.

TT: – Én pedig még kiemelném, hogy a rendezvényeinken milyen hatalmas dolog, hogy az iskolai közösség az ott működő énekkarral, ugyanígy az óvoda, a művházban működő tánc/balett csoport, a nyugdíjasok óriási támogatást nyújtanak. Unokák és nagyszülők egyformán kiveszik a részüket a közös sikereinkből Cseresznyefaluban.

Túri Tibor (43) tanulmányait a Műegyetemen kezdte el, majd a Kertészeti Főiskolát végezte el Kecskeméten. Gazdálkodó, kertészet, gépészet, növényvédelem a szakterülete. Nős, 3 gyermek édesapja, elnöke a Nagykörűi Közösségépítők Egyesületének.

Barát József (55) őstermelő, a helyi élelmiszer előállítás elkötelezettje, a Slow Food Mozgalom megyei kezdeményezője, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen hittanári szakot hallgatott. Nős, egy gyermek édesapja. A Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület elnökségi tagja, a Virágzástól Befőzésig Helyi Termék Klub és Turisztikai Egyesület elnöke.

Vágóné Horváth Mária (40) művelődésszervező, a Nyíregyházi Főiskolán végzett, a Nagykörűi Művelődési Ház vezetője 2013. óta. Házas, két gyermek édesanyja.