Káli-Rozmis Barbara

2020.03.11. 14:00

Erzsébet királyné korát kutatja a csépai kötődésű fiatal lány

A település művelődési házában is ­bemutatta Jean des Cars: Ferenc József és Sisi című könyvét Káli-Rozmis Barbara. A helyi kötődésű fiatal Erzsébet királyné életét kutatja. Munkássága nyomán létrehozott egy Sissi életével és emlékével foglalkozó csoportot, a TEMPT Princess – The Empress Memory Teamet. A magyar és angol nyelvű publikációiról, előadásairól és a mindennapi kutatásairól is beszámolt hírportálunknak.

P. Pusztai Nóra

– Több mint húsz éve foglalkozik a királyi családok múltjával és jelenével, de hogyan került kapcsolatba Erzsébet királynéval?

– Meglepő módon számomra nem a híres Sissi-trilógia volt az, amely felkeltette az érdeklődésemet, hanem egy 1997 augusztusában megjelent kétoldalas újságcikk, amely a következővel kezdődött: „Jövőre lesz száz esztendeje, hogy a máig legnépszerűbb magyar királynét, Erzsébetet Genfben meggyilkolták.”

– A magazin Erzsébetről Benczúr Gyula által 1899-ben készített posztumusz portré egy részletét is közölte. Ezután igyekeztem minél többet megtudni róla, és szüleimmel megvásároltattam az összes magyarul beszerezhető szakirodalmat, valamint Bécsben és a Gödöllői Királyi Kastélyban képeslapokat is vásároltam. Csak a képek és a könyvek érdekeltek már akkor is. Azokban az időkben még nem volt internet, hogy arról lehessen tájékozódni…

A Kincsem Park egy tavalyi fesztiválján Czédly Mónika tervező (balra) egyik ruhakölteményét Vilman Melinda (középen) viselte. Az eseményre Káli-Rozmis Barbara is elkísérte őket
Fotó: Beküldött fotó

– Mikor és milyen célból alapította meg a TEMPT-et, vagyis a „The Empress Memory ­Teamet”?

– Két éve, 2018-ban volt százhúsz esztendeje, hogy Erzsébet ellen Genfben merényletet követtek el. Mivel ez az évforduló kiemelten fontos számomra, ezen alkalmat ragadtam meg a „A Császárné Emléke Munkaközösség” létrehozására. A célkitűzésünk, hogy Sissi emlékét életben tartsuk és alakját elfogulatlanul, a legfrissebb kutatások birtokában megszerzett tudás átadásával tárjuk a közönség elé.

– Számos kutatás birtokában már az Erzsébet által viselt ruházatot és kedvelt ételeit is megismerték. Kikkel dolgozik együtt?

– Czédly Mónika divattervezővel, aki Erzsébet királyné ruháinak hiteles másolatait készíti, melyeket Vilman Melinda visel egyes rendezvényeken. Rajtuk kívül Halmos Monika gasztronómussal, Sissi kedvelt desszertjeinek a szakértőjével és Pálinkás Patrícia történésszel segítjük egymás munkáját.

– Fontosnak tartotta kiemelni, hogy helyesen egy s-sel írjuk a királyné nevét. A köztudatban miért használjuk ezt máshogy?

– Erzsébet és a családja egy s-sel, Sisinek írta a királyné becenevét. Az Ernst Marischka által rendezett Sissi című trilógiában azért szerepel a hosszú – ss-es – verzió, mert a Habsburgok nem járultak hozzá az eredeti írásmódhoz, mivel nem akarták, hogy a nézők a filmbéli Erzsébetet a történelmivel teljes mértékben azonosítsák.

– Az ibolya az egyik kedvenc virága volt Sissinek, amelyet különösen fagylalt formájában fogyasztott. Önök a munkásságuk során számos egyéb érdekességre bukkantak. Hogyan zajlik a kutatás a mindennapokban?

– Külföldi és magyar archívumokban és gyűjteményekben kutatunk, valamint számos, Erzsébet királyné-emlékhellyel állunk kapcsolatban, közülük kiemelném a Gödöllői Királyi Kastélyt és a bécsi schönbrunni kastélyt. A hazait mindenképpen érdemes felkeresni azoknak is, akik sok évvel ezelőtt már jártak ott, hiszen folyamatosan bővül, egyre több kiállítási termet nyitnak meg a látogatók előtt és színes programokat kínálnak. Ibolya-nap alkalmából például „királyi húsvétot” tartanak, és az 1867-es koronázásnak is emléket állítanak júniusban.

Czédly Mónika (balra) és Káli-Rozmis Barbara a Palace Elisabeth Hotel megnyitóján Hvar szigetén
Fotó: Beküldött fotó

– Több kötet szerkesztésében és lektorálásában is részt vesz egyszerre. Min dolgozik éppen?

– Jelenleg két, hamarosan megjelenő könyv magyar fordításának szerkesztésén, lektorálásán dolgozom. Az egyik Allison Pataki: Szépség egy megtört életben című önéletrajzi könyve szerelemről, hűségről és kitartásról, a másik pedig Erzsébet királynéval kapcsolatos. Gudula Walterskirchen-Beatrix ­Meyer: Festetics Mária grófnő naplója.

– Ez utóbbi a királyné bizalmas udvarhölgyének a naplófeljegyzéseit dolgozza fel. Ennek révén Erzsébet és környezete mindennapjait, és a királyné személyét is jobban megismerhetik majd az olvasók. Ezek mellett természetesen különböző témákban kutatok Sissivel és a családjával, környezetével kapcsolatban, valamint a különböző előadásokra is készülök.

– A közelmúltban Csépára látogatott, előadásában Jean des Cars: Ferenc József és Sisi című könyvéről is mesélt. Az ilyen programokon milyen kérdéseket tesznek fel önnek leggyakrabban?

– Szinte minden előadásom alkalmával elhangzik az a kérdés, hogy „tényleg annyira rosszak voltak-e a fogai, hogy elfeketedtek, kihullottak, és műfogsora volt”. Ez egy olyan hiedelem, amely még mindig tartja magát a bulvársajtónak köszönhetően. Erzsébet 1837. december 24-én este született, foggal. Ezt igen kedvező előjelnek tartották, és úgy gondolták, nagy dolgokat fog majd véghez vinni. Már az eljegyzése után sokat kritizálta anyósa a sárga fogai miatt, Ferenc József pedig Sissi védelmére kelt. Meglátogatta a menyasszonyát, majd írta anyjának, Zsófia főhercegnének levélben, hogy Sissi fogai kifehéredtek – ami valószínűleg jóindulatú túlzás volt a részéről.

– Honnan származhat ez a tévhit?

– Ironikus módon a tévhit, mely szerint a királynénak műfogsora volt, a Sissi-filmek főhősét alakító Romy Schneider apai nagymamája, a hosszú életű Rosa Albach-Retty színésznőtől származik. Rosa százévesen megírta és publikálta az önéletrajzát. Ebben állítja, hogy egyszer látta az idős császárnét, amint egy hegyi túrája során egy fogadóban kiveszi és egy pohár vízben megtisztítja a műfogsorát, amikor azt hiszi, hogy senki nem figyel rá. Ekkoriban Sissi már nem jelent meg nyilvánosan. Az 1874-ben született Rosa, aki 1905-ben kapta meg az udvari színésznő címet, nem is ismerhette Erzsébetet. Állítása szerint arról ismerte fel a császárnét, hogy nagyon elegáns, fekete ruhát és fátylat viselt, és egy másik nő, feltehetően udvarhölgy társaságában volt. Ez az állítás több ponton sántít.

– Habár a királyné egyetlen fia, a trónörökös, Rudolf halála után szinte mindig gyászruhát viselt, ennyiből nem lehet azonosítani őt. Erzsébet fogainak az állapotáról tényleges adatokkal rendelkezünk, hiszen fennmaradtak a számlák a királyné orvosi kezeléseivel – még a terhességi csíkjai is dokumentálva lettek – , így a fogászatival kapcsolatban is. Ezekről tudjuk, hogy időnként egy-egy fogát be kellett tömni, vagy korona került rájuk. Ezenkívül Erzsébetet a halála, az ellene elkövetett merénylet után független svájci orvosok boncolták fel, és a jegyzőkönyv szerint minden foga megvolt.

A csépai kötődésű kutató többször ellátogatott már a schönbrunni kastélyba, hogy felkeresse annak csodálatos parkját is
Fotó: Beküldött fotó

– Mivel foglalkozik olyankor, ha éppen nem a királyné életét kutatja?

– Szerencsésnek érzem magam, hiszen a hobbim részben a munkámmá is vált. Emellett még tanítok és fordítok is. Szabadidőmet pedig a férjemmel, a családommal és a barátaimmal töltöm, de szívesen festek selyemmandalákat is.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában