Retkes Dániel különleges fotókon örökíti meg a világot

– Mint minden velem egykorú, én is bújom az internetes közösségi oldalakat. De nem a celebvilág, vagy a bulvárhírek érdekelnek. Sokkal inkább ismerkedés és kapcsolatteremtés olyan emberekkel, akik érdekesek, különlegesek számomra, akikkel szívesen beszélgetnék, akár barátkoznék is. Mert éppen hasonló az érdeklődési körünk, vagy pont azért, mert teljesen más a szemléletünk – foglalta össze Dani, hogy manapság milyen jellegű útkeresését éli. A fiatalember jelenleg édesapja munkatársa. A Szolnoki Városüzemeltetési Kft.-nél dolgozik. Szépíti a megyeszékhelyet: parkokat gondoz, füvesít, fákat ültet, játszótereket karbantart, toldoz-foldoz, javít, helyi értékeket teremt, s tart fent.

– Abonyban élek, de eddigi életem sok esetben Szolnokhoz kötődik. Az abonyi Gyulai Gál Miklós Általános Iskola elvégzése után a szolnoki Pálfy szakközépiskolában folytattam a középfokú tanulmányaimat, mivel valamilyen szakképesítést akartam szerezni. Ám rá kellett jönnöm, hogy ez az iskola nem nekem való. Így hát átiratkoztam a helyi Waldorfba, ahol tavaly le is érettségiztem – meséli emlékeit.

Diákélete alatt Dani mozgalmas életet élt. Mármint szellemi épülése mellett testét is formálni igyekezett.

– Eleinte három-négy évig kajakozni jártam. Lelkes és elszánt voltam, még a hajóimat is magam vásároltam, persze a szüleim segítségével. A klubban ugyanis nem volt olyan kajak, amelyen ne lett volna valami lyuk vagy repedés. Az edzések java része szigetelőszalagozással, meg vízmerítéssel telt, nem hasznos gyakorlással. Végül belefáradtam, s egy időre belemélyültem a testépítésbe is, de a velem született gerincbetegségem miatt ezt is abba kellett hagynom. Szerencsémre ez idő tájt varázsolt el a számítógépes világ. Itt találkoztam a fotózással, ami nagyon megtetszett.

– Egy ismerősöm bátorítására beiratkoztam egy tanfolyamra, ahol a szakma fortélyait oktatják. Elméletben, de gyakorlatban is. A képzések Pesten vannak. Ám nem megterhelő az utazás, hiszen nagyon érdekesnek tartom, hogy a mozgó világból miként lehet egy-egy pillanatot elkapni, ami számomra és mások számára is mutat és mond valamit. E hobbinak vagy szakmának minden része érdekes. Szeretem a természet- és épületfotózást, s mostanság az emberábrázolást. Illetve a portré-, azaz az arcfotózást. Műteremben még nem dolgoztam, inkább a pillanatokat, az egészt, illetve a részeket örökítem meg.

Mindig új kihívásokat talál

– Szüleim támogatásával sikerült vennem egy Canon Eos80D-s gépet. Ez a technika valahol a közép- és a felső kategóriai minősítés között helyezkedik el.

Ennek birtokában nem leszek jó fotós, de jó képeket ezzel is lehet készíteni – fogalmazott Retkes Dániel. – Szükségem lesz még sok kiegészítő elemre, valamint vakura, objektívekre, amelyekkel bármilyen időszakban és helyzetben tudok megfelelő fotókat készíteni. Vannak már megrendeléseim is. Legutóbb esküvői fotózást vállaltam. Nagyon izgat manapság a hírfotózás, a fotóriporterkedés is.

Majd kiderül, mire jutok ezzel a vágyammal – hangsúlyozta Retkes Dániel, akinek munkáival, ki tudja, akár hírportálunkon is találkozhatnak majd olvasóink...