Majdnem bezárták, de sikerült megmenteni a Lukács Mozgót

– Az álmennyezetet lebontottuk, a falakról pedig leszedtük a régi faburkolatot, helyette gipszkartont raktunk fel… – mutatja a változásokat az Almásy úton álló egykori Lukács Mozgó nagytermében Szilágyi Erik, az „Ezerjó” Szentmiklós Néptáncegyüttes egyik alapítója.

A nemrég még szocreál stílusjegyeket magán hordozó teremre alig lehet ráismerni. Óriási belmagasság, tekintélyt parancsoló boltívek bukkantak felszínre az álmennyezet lebontása után. Ottjártunkkor éppen a falakat glettelték az önkéntesek. A kánikula ellenére fiatal lányok és fiúk, szülők, barátok dolgoztak szorgalmasan.

– Személy szerint nekem ez nagyon fontos, hiszen itt kezdődött el a jövőm, táncos szeretnék lenni. Első osztályos koromban kezdtem ebben az épületben, ezért örülök, hogy segíthetek és hogy az én kezem munkája is benne van ebben a felújításban – mondta Tekse Patrik, aki a Táncművészeti Egyetemre készül, hogy majd hazatérve, szülővárosában oktathasson.

Nem minden önkéntes néptáncos, ugyanis a városban szinte minden családot fűz valamilyen emlék a régi mozihoz.

– Jó érzés, hogy nyoma marad a munkámnak ezen az épületen, mert a mamám is nagyon sokat járt ide egykor szórakozni – mesélte Koll Martin, akinek viszont a barátnője táncos. Berényi Fanni családja emellett generációk óta kötődik az épülethez.

– A nagyapám egykor itt volt mozigépész, édesanyám is dolgozott itt, és most segít a felújításban is. Festettem, glettelek, takarítok, porszívóztam a székeket, mindent megteszek, amit kell – sorolta Fanni a feladatokat, amelyek nem itt kezdődtek, hanem a villanyvezetékek cseréjével még május végén.

– Az épületet 2013 óta béreljük az önkormányzattól. Elektromos hálózata az utóbbi időben már olyan rossz állapotban volt, hogy ha rövid időn belül nem történik valami, akkor be kellett volna zárnunk. Az érintésvédelmi felülvizsgálaton ugyanis már 2018-ban nem felelet meg az épület. Bár ideiglenes működési engedélyt kaptunk, de idén év elején már ott tartottunk, hogy egy-két hónap és nincs tovább.

2018-ban jeleztük a problémát az önkormányzatnak, végül 2020-ban sikerült rá forrást biztosítaniuk a költségvetésből – mondta az elmúlt évek történéseiről Szilágyi Erik.

A város egymillió-kétszázezer forintot különített el az elektromos hálózat felújítására, ám ebből még nem oldódtak volna meg a gondok.

– Az árajánlatot sikerült egyeztetni a vállalkozóval. Viszont azt mondta, csak úgy lehet kicserélni a vezetékeket, ha a régi faburkolatot lebontjuk az egész teremben. Elkezdtünk utánajárni a pályázati lehetőségeknek, hiszen az önkormányzat a villanyhálózat felújításán kívül másra nem tudott forrást biztosítani. Megtaláltuk a szükséges pályázatot, melynek lényege, hogy magát a munkálatokat a közösség végezze.

– Mi azt tűztük ki célul, hogy lebontjuk a faburkolatot, kijavítjuk, kifestjük, ha belefér, akkor az udvart is rendbe tesszük, illetve a nyílászárókat is kicseréljük. Vagyis csak az alapanyagra lehetett forrást nyerni. Aki újított már fel épületet, tudja, hogy 2 millió forint egy ezer négyzetméteres felület tekintetében nem túl sok – mondta a néptáncegyüttes másik alapítója és vezetője, Szilágyiné Polgár Anita.

A város vállalkozói, szakemberei sem hagyták cserben az együttest. A szülők között több szakember is önkéntesen segített a nagyobb munkákban, valamint sorban érkeztek a vállalkozók felajánlásai. A munkálatokból a festés és a nyílászárók cseréje van hátra, így hamarosan belülről szinte teljesen megújulhat az ország első, 1927-ben épült kertmozija.

Vetítésre is újra alkalmas lehet

Nem csak táncpróbákra és bemutatókra, hanem egyéb, közösségépítő funkciókra is alkalmassá válik a megújult nagyterem.

– A mozivásznat felújítottuk, gipszkartonoztuk, és le is festjük majd. A gipszkartonfal mögött nagyon sok kábel van, közel kétezer méter vezetéket fűztek be. Nem csak az érintésvédelem miatt, de amiatt is, mert egy hangmérnök azt javasolta, hogy építsük ki a hangfalak helyét azért, hogy ha majd nyer egy olyan pályázat is, amely lehetővé teszi a mozigépek beszerzését, addigra már akusztikailag ez egy jól felszerelt épület legyen.

– Így nemcsak oktatásra és bemutatókra, de filmvetítésekre és kisebb színházi előadások bemutatására is alkalmas lesz a mozi. A vetítések nem csak bent, de kint is lehetnek majd, hiszen hamarosan elkészül az udvar, de maga a mozi kialakítása még egy hosszú folyamat – mondta az épületben rejlő lehetőségekről Szilágyi Erik, az „Ezerjó” Szentmiklós Néptáncegyüttes alapítója.

Törökszentmiklóson az első állandó mozi Lukács Miklós­ nevéhez fűződik, aki 1913-ban vetített először filmet a városban. 1927-ben építette fel a Lukács Mozgót, amely a kerthelyiséggel együtt 440 férőhelyes volt. A negyvenes évek végén ezt is államosították, és ­Dózsa moziként funkcionált tovább. A többihez hasonlóan a kilencvenes évek közepéig, végéig működött.