Rendhagyó volt a mézkirálynő választás Jászberényben

Tizennégy mézlovagrend és a Jászsági Pálinka Lovagrend látványos bevonulásával kezdődött a rendhagyó mézkirálynő választás a városháza dísztermében. A Jászsági Méhész Egyesület már javában szervezte az ország egyik legnagyobb méhészeti rendezvényét, amikor azonban a járványügyi korlátozások felülírták a terveket. Sokáig gondolkoztak, egyeztettek arról, hogy a mézkirálynő választást milyen formában bonyolítsák le. A méhésztársadalomnak ugyanis szüksége van királynőre, aki különböző rendezvényeken népszerűsíti a folyékony aranyat.

– A választásnak három fő lépése van – emelte ki Molnár Klaudia, a Jászsági Méhész Egyesület közelmúltban megválasztott elnöke.

– A lányok először írásban, majd szóban, végül pedig a méhésztalálkozón nagyszínpadi megjelenés alkalmával mérettetnek meg. Ez utóbbit nem tudtuk biztosítani, ezért úgy döntöttünk, hogy ebben az évben eltérünk a hagyományoktól. Az elmúlt év közönségdíjas, első udvarhölgyét, Páprádi Anna Bíborkát kértük fel, hogy vállalja el a mézkirálynő szerepét – részletezte. A pécsi hölgy elfogadta a felkérését.

- Szép feladat, ami sok teendővel és nagy felelősséggel jár – mondta érdeklődésünkre Páprádi Anna Bíborka, mézkirálynő. Családi méhészetükben fiatalon megismerkedett az ágazat szépségeivel és nehézségeivel is. Gyógypedagógusként egy korai fejlesztő központban dolgozik. Emellett párjával vezetik azt a kis gazdaságot, melynek meghatározó része a méhészet is.

– A jelenlegi helyzet más, új kihívásokat rejt a magyar méz népszerűsítésében. A vírushelyzet miatt az online megjelenésekre és marketingre helyezzük a hangsúlyt – jegyezte meg. A nagy kreativitást igénylő feladatokban két udvarhölgy segíti Bíborka munkáját az elkövetkezendő időszakban.

A 2019-ben megválasztott mézkirálynő, Szemerits Eszter lett a második udvarhölgy, míg Busi Adriána az első. Az eseményen Molnár Ferenc, a zsűri elnöke hangsúlyozta, hogy a három hölgy az elmúlt évben olyan jól összedolgozott, amire korábban nem nagyon volt példa.

– A szezon végére az udvarhölgyek általában lemaradoznak a királynőtől. Példaértékű, hogy a lányok az utolsó percig együttműködtek – tette hozzá.

Katasztrófális volt a szezon

Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke az eseményen szólt az ágazatot sújtó nehézségekről is. A megtermelt méz mennyisége szempontjából évről évre egyre rosszabb szezont zárnak.

– Nemcsak a magyar, hanem a Kárpát-medencei méhészeknek is katasztrófális év az idei – fogalmazott kérdésünkre. Ennek egyik oka, hogy tél helyett tavasz volt, majd az első negyedéves aszály miatt nem mézeltek a tavaszi növények, így a repce sem. Március végén és április első heteiben több éjszaka kemény fagyok jöttek országszerte. Az akácerdők nyolcvan százaléka elfagyott. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy sok méhész még május végén sem indította el a mézpergetőjét.

Legnagyobb területű méhlegelőnk a napraforgó, ami imádja a meleget. Virágzása idején, július elején azonban húsz foknál alig volt melegebb. Így nem adott nektárt, üresen maradtak a kaptárak – mondta. A rossz termésmennyiség már az árakban is látszik, a legtöbb méhész körülbelül húsz százalékkal emelte az árat. Hangsúlyozta, hogy a repce és a napraforgó kinyílásakor idén is tapasztaltak méhpusztulást.