Januártól már a kisboltokban is fizethetünk elektronikusan

Sok kisboltos egyelőre fölösleges kiadásnak tartja a fejlesztést, bár az iparági tapasztalatok szerint a vásárlók 15–20 százalékkal többet költenek elektronikus fizetésnél, mivel ilyenkor nem korlátozza őket a náluk lévő készpénz mennyisége. A járványhelyzet idején pedig mind többen inkább azokat az üzleteket választják, ahol nem kell bankjegyeket és pénzérméket kézbe venni.

Egy szolnoki kisboltban már ősszel beszerezték a terminált. Kelemen Gréta eladó úgy nyilatkozott: mivel a közelben egy bankautomata is található, így eddig nem okozott gondot, hogy náluk csak készpénzzel lehetett fizetni.

– Még most sem igazán fizetnek nálunk kártyával, bár nem is jellemzőek a több ezer forintos bevásárlások, inkább a lemaradt hozzávalókért térnek be hozzánk. Néhány szál sárgarépára, paradicsomra vagy paprikára, esetleg tíz deka felvágottra általában a zsebbe rejtett apró is elég – fogalmazott az eladó.

Hozzátette: bár bizakodnak a forgalom fellendülésében, vagy a vásárlási összegek növekedésében, ugyanakkor így is hónapokba telhet, mire a rendszer a beszerzési és fenntartási költségét stabilan fedezi.

Többen már decemberben megrendelték az online fizetés lehetőségét biztosító eszközt, de akadnak olyan üzletek, ahová ez még nem is érkezett meg. A vállalkozók beszámolói szerint elfogytak a készülékek. Vidéken több helyen beszerezték már a bankterminált.

– Nemcsak az előírások miatt gondoltam szükségesnek, hanem úgy vettem észre, a vásárlók is igénylik – mondta Kiss Gábor, zöldségest üzemeltető vállalkozó, aki azt tapasztalta, hogy a betérők szívesen fizetnek kártyával, ugyanis így nem kell a készpénzzel bajlódniuk. A terminál üzembentartási díja havonta három-ötezer forint, vásárlásonként 0,95% kezelési költséget is levonnak.

– Ha tíz tojást vesznek, négyszázötven forintot fizetnek, alig van rajta haszon, ebből kellene kitermelni a költségeket, egyelőre tehát úgy tűnik, hogy nem igazán éri meg fenntartani – vélekedett a tulajdonos.

Egy falusi kisbolt eladójától megtudtuk, ők még várnak az eszközbeszerzéssel, hátha lesz valamilyen akció vagy kedvezmény, ami révén olcsóbban megúszhatják ezt az egyébként teljesen fölöslegesnek ítélt beruházást.

– Kistelepülésen, ahonnan az aktív réteg eljár máshová dolgozni, leginkább az idősek vásárolnak a helyi kis üzletekben. A dolgozók bevásárolnak munkából jövet a városban – mutatott rá az eladónő.

– Az idősek többsége egyébként sem szeret bankkártyával bíbelődni, aki számlára kapja a nyugdíját, az is inkább felveszi az ATM-ből, sőt, néhányan még ehhez is családtag segítségét kérik.

– Így ez sok kereskedő számára fölösleges beruházás, hiszen a következő években aligha fognak sokan élni a digitális fizetéssel. Mi meg vacakolhatunk ennek a megtanulásával is – panaszolta az eladónő.

Az érintett kereskedők eltérő módon fogadták a jogszabályt, volt, aki tudomásul vette, volt, aki csak a kötelezően előírt plusz feladatot és költségeket látja benne – tudtuk meg dr. Sziráki Andrástól, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökétől.

– Minden újjal szemben van némi félelem, főként ott adtak hangot bizalmatlanságuknak, ahol nem érezték hiányát az elektronikus fizetésnek – fejtette ki. – A feltételek megteremtésének százezres nagyságrendű költsége van, az eszközöket be kell szerezni, ez még nem történt meg mindenütt megyénkben sem. A többség a bankkártyás fizetési lehetőséget választja majd. A plusz kiadásnak nyilván nem örülnek a kereskedők, különösen az idősebb generáció, ők egyébként is szívesebben fogják kézbe a pénzt – még én is csak pár hónapja használok bankkártyát.

– Abban bizonyára van igazság, hogy elektronikus fizetés esetén többet költenek a vásárlók, mivel ha látja az ember, hogy mennyi pénzt ad ki, jobban odafigyel, mennyit költ el. A kereskedők így a kezdeti idegenkedés ellenére biztos jól járnak, ha minél többen fizetnek majd digitálisan – magyarázta a kamarai elnök.

Dr. Sziráki András azt is hozzáfűzte, hogy mivel van fél év türelmi idő, kell még pár hónap, hogy kiderüljön, lesz-e fennakadás az eszközök beszerzésével, mennyire sikerül minden megyei kereskedőnek megfelelnie ennek az újabb előírásnak.

Többféleképpen tehetnek eleget az előírásoknak

Az online pénztárgépek mellett kötelezően előírt elektronikus fizetési előírásoknak többféle módon lehet eleget tenni. Ez lehet bankkártyás fizetés – minden bizonnyal ezt választotta, választja a korábban csak készpénzes fizetést kínáló kereskedők döntő többsége –, vagy az úgynevezett azonnali fizetési rendszer (AFR) is, melynél a fizetés átutalásként teljesül. Ide tartozik a QR-kódos fizetés, vagy az új fizetési kérelem szolgáltatás is, melynél a kereskedő indítja a tranzakciót, és az ügyfélnek csak jóvá kell hagynia azt.

Borítóképünk illusztrációfotó.