Hat esetben szabtak ki bírságot a fogyasztóvédők a Jászkunságban

Jelentősen változtak a jótállási és szavatossági szabályok ez év januárjától. Az egyik legfontosabb módosítás, hogy a termék árától függően a korábbi egy mellett két-három év is lehet a jótállási idő, világosabbak a javítási és cserehatáridők, valamint a jótállási jegy elektronikus formában is kiadható. A fogyasztóvédelem az év első napjától fokozottan ellenőrzi ezek betartását.

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár elmondta, az országos ellenőrzés kedvező tapasztalata, hogy a nagyobb forgalmat bonyolító áruházak, üzletláncok többnyire megfelelően járnak el.

– Számos helyen egyedi figyelemfelhívó tájékoztatással, az ügyfélszolgálaton szóban is jelzik a vásárlóknak az új jótállási szabályokat – fejtette ki Keszthelyi Nikoletta.

– A boltok egy része azonban még a több mint másfél évtizede érvényes rendelkezéseket sem tartja be hiánytalanul. A tavaly 44 százalékos kifogásolási arány 2021. első hónapjaiban jócskán 50 százalék fölé nőtt. A hatóság ezért egész évben fokozottan ellenőrzi a jótállási követelmények teljesítését – hangsúlyozta.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivataltól megtudtuk, idén eddig huszonöt ellenőrzéssel vizsgálták a jótállási szabályok betartását. Ezek közül huszonhárom hagyományos, míg kettő online vásárlással történt.

– Jogsértést nyolc esetben tártunk fel, ami harminckét százalékos kifogásolási arány. Ezen belül hat esetben kellett fogyasztóvédelmi bírságot kiszabni, összesen 525 ezer forint értékben – állt a kormányhivatal válaszában.

– A legjellemzőbb, hogy a boltokban a termékekre vonatkozó szavatossági szabályokat nem tudják a dolgozók. Emiatt olyan információkat adnak egy-egy próbavásárlás során, amelyek megtévesztőek.

Például, ha helytelenül az hangzik el, hogy meghibásodás esetén egy hétig vihető vissza a szavatossággal érintett termék, a jogszabályi kétéves időtartammal szemben, akkor a vásárló a negyedik hónapban, amikor a termék ténylegesen elromlik, meg sem kísérli visszavinni azt, hiszen téves tájékoztatást kapott a kereskedőtől. Holott a negyedik hónapban még érvényesíthetné jogait. A félrevezető tájékoztatás a fogyasztói jogok csorbításához vezet.

Emellett az eredeti csomagolást néhány kereskedő még mindig megköveteli. Ennek büntetésére azonban más jogszabály eddig is lehetőséget adott a hatóságnak, emiatt a kereskedőknek ez a szabályozás nem jelent újdonságot.

A jótállási szabályok 2021-es változásai miatt a jótállásköteles termékek esetén a kormányhivatal konzultációs céllal gyakran felhívja a vállalkozások figyelmét a változásokra, ezzel is segítve a jogkövető magatartás kialakítását – fűzték hozzá.

A tapasztalatok szerint a félrevezető tájékoztatás számít a leggyakoribb hibának

A fogyasztóvédelmi hatóság az év első két hónapjában országos szinten 531 szavatossággal, jótállással összefüggő tájékoztatást vizsgált meg. Ezek tizenöt százalékánál, összesen nyolcvan esetben tapasztaltak félrevezető tájékoztatást az igényérvényesítési határidőkről. Ez a hiba fordult elő a leggyakrabban. Néhányszor megesett, hogy bár az új szabályok szerint már nem lehetne, a kereskedők mégis kérték az eredeti dobozt, csomagolást a garanciális ügyintézéshez. A jótállási jegy meglétét, tartalmát 146 esetben ellenőrizték, ezek közel negyedénél, 36 esetben a vállalkozás jogsértő módon egyáltalán nem adott jótállási jegyet.

A fennmaradó 110 jótállási jegy harmada nem ismertette az év elejétől hatályos szabályokat. A termékek tizedénél pedig nem tüntették fel az árnak megfelelő sávos jótállási időt. A hatóság első alkalommal csak figyelmez­teti a mulasztó vállalkozásokat, és büntetés nélkül azok javítására, pótlására kötelezi a cégeket. Ennek ellenére az éves ellenőrzés-sorozat első három hónapjában összesen közel 2,7 millió forint bírságot szabtak ki az általános szavatossági szabályok megsértése miatt.