Szolnok is atomtámadás áldozatává válhatott volna a hidegháborúban

1945. augusztus 6. és 9. – ez a két dátum örökké megváltoztatta a világot. Ekkor vetette be először az atombombát az Amerikai Egyesült Államok a második világháborúban még zajló harcok mielőbbi lezárása érdekében. A fegyvert a Manhattan-terv keretein belül fejlesztette ki egy kutatócsoport az új-mexikói Los Alamosban.

Az első bombát, melyet Little Boy-nak kereszteltek el, augusztus 6-án dobták le Hirosimára. Három nappal később pedig a Fat Mannek nevezett társát Nagaszakira. A fegyverek brutális pusztítást végeztek. A támadás az utólagos becslések szerint 90-140 ezer ember életét követelte Hirosimában, míg Nagaszakiban csaknem 80 ezer ember vesztette életét.

A sugárfertőzések okozta egészségkárosodás pedig a mai napig szedi áldozatait.

Az atomfegyverkezés később az Egyesült Államok és a Szovjetunió között zajló hidegháborúban is folytatódott. A szovjetek 1961. október 30-án robbantották fel a valaha készült legnagyobb hatóerejű nukleáris fegyvert, a Cár-bomba névre keresztelt atombombát, Novaja Zemlján. Az eszközt főként propaganda és erődemonstráció céljából készítették.

Az atomfegyvereket ellenző mozgalmak már a 60-as években megindultak. Ennek eredményeként 1963-ban Anglia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió aláírta a részleges atomcsend-egyezményt, amely tiltja a légköri, víz alatti és világűri robbantásokat. Mivel két ország, Kína és Franciaország nem szignálta a megegyezést, ezért a törekvés csak részleges sikerrel járt.

1968-ban aztán Nagy-Britannia, az USA, Kína, Franciaország és a Szovjetunió is aláírták az atomsorompó-egyezményt.

Az egykori Békevilágtanács elnöksége Hirosima atombombázásának évfordulóját 1978-ban világnappá nyilvánította. Így vált augusztus 6. a nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc világnapjává.

Szolnok is áldozatul eshetett volna

Talán csak kevesen tudják, de az atomfegyverkezéshez Szolnoknak is köze volt a hidegháború idején, ha csak kicsi is. Az Amerikai Nemzetbiztonsági Levéltár néhány évvel ezelőtt nyilvánosságra hozta az amerikai atomrakéták, titkosítás alól már feloldott, célpontlistáját. Ezeket a célpontokat akkor bombázták volna, ha kitör a háború a Szovjetunióval. Ezen a listán szerepel többek között a mai szolnoki helikopterbázis, az egykori Kilián laktanya is, másik tizennégy magyar célpont mellett.

Egy érdekes térképen azt is nyomon lehet követni, mi történt volna, ha sor kerül a robbantásra. Ennek tanúsága szerint a bomba letarolta volna többek között Tószeget, Rákóczifalvát, Martfűt és Szajolt is. Ami a halottak számát illeti, 22 ezer ember azonnal életét vesztette volna és közel 63 ezerre becsülik az akkori súlyos sérültek számát.

A teljes körű atomcsend-egyezményt 1996 óta 166 állam, közöttük az öt atomnagyhatalom írta alá. A paktum megtilt mindennemű kísérleti robbantást.

Több magyar is szerepet játszott az atombomba kifejlesztésében

Szilárd Leó, Neumann János és Teller Ede is dolgozott az atombomba kifejlesztésében az úgynevezett Manhattan-terv keretein belül. Mi több, magának a tervnek az elindítását Szilárd Leó, Albert Einsteinnel együtt javasolta Franklin D. Roosevelt elnöknek.