A karanténban töltött időszak során valamelyest fellélegzett a természet

Minden hónapban havi ütemtervet állítanak össze, melyben már fellelhetők egészségnevelési, balesetvédelmi és bűnmegelőzési előadások, illetve nagy hangsúlyt fektetnek a környezetvédelemre is. Legutóbb Zsolnai Bianka környezetvédelmi koordinátor tartott előadást A koronavírus hatása környezetünkre címmel.

Mindez nemcsak az életvitelünkre volt nagy befolyással, hanem az állatvilágra is

– hangsúlyozta Zsolnai Bianka.

– A hosszú hónapokon keresztül tartó emberi visszavonulás ugyanis elég volt ahhoz, hogy elinduljanak bolygónk regenerációs folyamatai. Ebből adódóan hibás az az elgondolás, miszerint az ember áll a természet csúcsán. Az állatok szemszögéből a mi településeink fekszenek az ő területeiken. Ezáltal a karantén idején és a gazdasági leállást követően csenddel ajándékoztuk meg az állatokat. A világ minden táján tetten érhető volt, hogy állatok lepték el a városokat. Az első észlelés Japánhoz köthető, ahol szarvasok foglaltak el egy teljes utcát. Több neves etológus szerint mindez abszolút normális, hiszen a génjeikbe van kódolva, hogy területeiket felkutassák, és megjelöljék. Az interneten számos anyagot találunk arról, hogy a világ minden táján szarvasok, kecskék, őzek és birkák szaladgáltak a városokban.

A vízi világ sem különb ettől, hiszen sokkal kevesebb hajó járt a vizeken, mint eddig. Ennek köszönhetően a velencei csatorna vize gyönyörű kékké változott, így azok a halak, amelyek a felszínhez közel kerülnek, láthatóvá váltak. A kérges teknősök például olyan helyeken kezdtek fészkeket építeni, ahol korábban évtizedekig nem.

Az utóbbi időben a turisták teljesen megzavarták a fészekrakásukat, ugyanis sokan ellopták a tojásaikat, valamint kiásták őket. Olyannyira, hogy a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján szerepelteti a kérges teknősöket. Tavalyelőtt, a karantén ideje alatt tizenegy fészket számoltak Thaiföldön olyan helyeken, ahol már több mint öt éve nem található lakóhely.

A járvány nemcsak az állatvilágot, hanem a levegőminőséget is befolyásolta. Mivel drasztikusan lecsökkent a légi személyszállítás, a repülőgépek okozta üvegházhatások is mérséklődtek, ezáltal javult a levegő minősége.

– A világ nagyvárosaiban egyértelműen csökkent a légszennyezés mértéke az autós forgalom és az ipari termelés visszaszorulásából kifolyólag. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint a lezárások hatására a levegőben lévő nitrogén-oxid (mérgező gázok) mennyisége Spanyolországban hatvanegy, Franciaországban ötvenkét, Olaszországban negyvennyolc, Magyarországon pedig huszonegy százalékkal enyhült. 

A környezettel együtt mi, emberek is változáson mentünk keresztül, a fizikai távolságtartás, a szabadidős tevékenységek korlátozása egyfajta bizonytalanságot hozott magával. Azonban a „minden rosszban van valami jó” alapelv szerint több kutatás is bizonyítja, hogy ezáltal sokan választották a környezetet mentsvárként, melynek következtében többet tartózkodtak a természetben, és jobban figyeltek a környezetvédelemre is.