A változó agrártámogatási rendszerről tanácskoztak Abádszalókon

Hubai Imre Csaba, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke köszöntötte a megjelenteket a kedd délutáni rendezvényen, majd az előadók az uniós közös agrárpolitika (KAP) reformjának aktualitásairól beszéltek.

Fontos, hogy erről az embereket széles körben tájékoztassuk, mert egy teljesen új támogatási rendszert alakítanak ki

– jelentette ki Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke.

A legfőbb változás, hogy eddig alanyi jogon járt a támogatás, a jövőben viszont teljesítményalapon fog. Lesz egy alaptámogatás, körülbelül ötvennyolcezer forint, és emellett lesz vállalási lehetősége a gazdáknak. Egyéni döntésük alapján vállalhatják majd az uniós ajánlásokat, megoldásokat, ezzel pedig növelhetik az egységnyi területre jutó támogatás összegét

– részletezte a változásokat Jakab István az abádszalóki rendezvényen.

Az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke hozzátette: ahhoz, hogy minden gazda a számára legjobb megoldást tudja választani, ahhoz ismerni kell lehetőségeket, erről tájékoztatták a térség gazdáit a sajtótájékoztatót követő agrárfórumon. 

Elhangzott, hogy a közös uniós agrárprogram elfogadásáig még hosszú út vezet, hiszen következő időszakban az Európai Unió minden tagállammal külön-külön egyezteti annak agrárstratégiáját. Magyarország a határidő előtt, 2021. december 30-án nyújtotta be a sajátját, melyre mindössze a tagállamok fele volt képes. Jakab István számításai szerint a magyar stratégia elfogadása még legalább fél évet vesz igénybe, tekintettel a várható egyeztetésekre és vitákra.

A kormány nyolcvanszázalékos társfinanszírozást rendelt nemrég az uniós támogatások mellé, ami egy rendkívüli lehetőséget biztosít a magyarországi gazdálkodások számára

– mondta Papp Zsolt, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára.

A 2020 decemberével megszűnt Vidékfejlesztési Programot további két évvel meghosszabbították, a szükséges források társításával számos pályázati lehetőség megnyílt vagy fog hamarosan

– folytatta.

Kitért arra is, hogy az eddig benyújtott támogatási igényeket tekintve számos ágazatban kiemelkedően teljesít Jász-Nagykun-Szolnok megye, mind az állattartás, mind a kertészet területén, ahonnan jelentős értékű pályázat érkezett.

A helyettes-államtitkár kiemelkedőnek nevezte a megye élelmiszeriparát, ahonnan tizenhárommilliárd forint értékben nyújtottak be támogatási igényeket. Ezek a helyi, jó minőségű alapanyagok feldolgozásának fejlesztését, a helyben értékesítés feltételeinek a megteremtését célozzák. Emellett a megye hetvenkét településéből harmincegy élt az önkormányzati tulajdonban lévő földutak, külterületi utak felújításának lehetőségével. Ezek kivétel nélkül olyan beruházások voltak, ahol az adott helyhatóság együttműködött a helyi gazdákkal.

Mindent megteszünk azért, hogy a közös agrárpolitika és a hazai stratégia elfogadása után olyan pályázati kiírások jelenjenek meg, melyeknek tényleg a helyi gazdák és a helyi közösségek, általában véve a magyar vidék lesznek a nyertesei

– tette hozzá Papp Zsolt.

A Tisza-tó mezőgazdaságban betöltött szerepét, eredeti rendeltetését emelte ki a sajtótájékoztatón F. Kovács Sándor miniszteri biztos, a térség országgyűlési képviselője. Rámutatott, hogy a tározó a Nagykunsági- és a Jászsági-főcsatornákon, valamint a tiszafüred-örvényi öntözőrendszeren keresztül látja el a Jászkunság, illetve az Észak-Alföld legnagyobb részét. Felidézte, van szándék és elképzelés az öntözőhálózat bővítésére, ami a Tisza-tó és az ott tárolt vízmennyiség további felértékelődéséhez fog vezetni. Arra is rámutatott, hogy Abádszalók és térségében reneszánszát éli a kertkultúra, az élelmiszeripar pedig folyamatosan erősödik a Nagykunság és a Tisza-tó alkotta térségben, ezzel kapcsolatos munkahelyteremtő beruházások zajlanak Karcagon, továbbá vannak előkészítés alatt Tiszafüreden és Kunhegyesen.

Ha a kormány a jövőben is úgy tudja segíteni a helyi gazdákat, mint az elmúlt években, akkor tovább erősödhet a térség gazdasága, elsősorban az agrárium és élelmiszeripar. Ez azt jelenti, hogy a turizmus mellett más területeken is előrébb léphet, fejlődhet a régió, ami rendkívül fontos a helyben élők számára

– húzta alá F. Kovács Sándor.