Valóra váltják a kistelepülések terveit a Magyar Falu Programmal

– ,,Nincs magyar jövő a magyar vidék nélkül!” – hangoztatta többször is az elmúlt időszakban. A magyar nemzet felemelkedésében milyen szerepet tölt be a vidék és azon belül a falvak? 

– Az egész magyarság nagyon sokat köszönhet a magyar vidéknek. Történelmünkben nagyon sokszor – a legnehezebb időkben is – a vidéki emberek szorgalmának, kitartásának, hazaszeretetének köszönhetően maradhatott meg a magyarság. A vidéki, falusi kisebb közösségek általában ma is közelebb állnak a teremtett világ hagyományos rendjéhez, a fenntartható életmódhoz. A természeti kincseket kizsákmányoló fogyasztói világunkban talán éppen ezért kell visszatalálnunk a vidék értékeihez. A legkisebb faluról, közösségről sem mondhatunk le, értékként, erőforrásként kell tekinteni rájuk. 

Biztosítani kell számukra a gyarapodás lehetőségét. 

– Immár többéves múltra tekinthet vissza a Magyar Falu Program. Milyen céllal indult el ez a támogatási forma és mennyiben váltotta be a hozzá fűzött reményeket? 

– A 2018-ban Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett, 2019-ben elindított és azóta is Gyopáros Alpár kormánybiztos által irányított Magyar Falu Program célja az ötezer fős lélekszámot meg nem haladó települések fejlesztése, népességcsökkenésük megállítása. Ez a program mára a kormányzati településfejlesztési programok zászlóshajójává vált, az érintett több mint 2800 település mindegyike megtalálhatja benne a helyi igényekhez legjobban illeszkedő pályázati lehetőségeket. A kizárólag hazai forrásból megvalósuló program a vártnál is jobb fogadtatásra talált. A 100 százalékos támogatási intenzitás azt jelenti, hogy a pályázóknak nem kell önrészt hozzáadniuk a támogatásokhoz. 

Mára több mint 1000 településen újra növekedni kezdett a népesség. 

– Milyen pillérei vannak a programnak? 

– A programnak 4 fő pillére van. A kis léptékű falusi fejlesztéseket támogató pályázati alprogram, a lakhatási támogatás (falusi csok), a Falusi útalap mellett a falvakban működő piaci szereplők is támogatáshoz juthatnak.

– A kezdetekhez képest mennyire bővültek a pályázati lehetőségek és hogyan alakultak a források? 

– Mivel a program hazai forrásokból valósul meg, ezért a magyar gazdaság erejét mutatja, hogy évről évre növekvő források állnak rendelkezésre. Ez az első évben 150 milliárd forintot, 2020-ban már 210-et, tavaly 270-et, idén pedig várhatóan 300 milliárd forintot jelent. Ez érzékelteti a kormányzat elkötelezettségét is a magyar vidék felemelése iránt. Ezzel párhuzamosan a pályázati lehetőségek is bővültek, új programelemek, alprogramok váltak elérhetővé. 

– Számos helyszínen járt itt, Jász-Nagykun-Szolnok megyében az elmúlt időszakban, hiszen több átadó és bejárás is volt. Milyen tapasztalatai voltak? 

– A kistelepülések élni akarnak, vannak terveik, és a vezetőik most érzékelik azt is, hogy van esélyük a tervek megvalósítására. A fejlődés és a jövőbe vetett bizakodás mindenütt érzékelhető, jóllehet, a megyében sokféle méretű és jellegű településtípus van. A földrajzi adottságok, egy-egy nagyobb város közelsége, az adott település történelmi öröksége mind befolyásolják a lehetőségeket. A Magyar Falu Programban azonban mindegyik közösség találhat az igényeinek leginkább megfelelő pályázati lehetőséget. Jó látni a polgármesterek közötti együttműködést, a tapasztalatok megosztását és a falvak közötti élő kapcsolatokat is, amelyek a program révén is láthatóan erősödtek. 

– A településvezetők észrevételeit mennyire tudják figyelembe venni a program alakításakor? 

– Nem túlzás, hogy a Magyar Falu Programot a települések írják. A falvak, kistelepülések valódi igényeihez igazodnak a pályázati lehetőségek, az új kiírások folyamatosan követik ezeket. A települések vezetőivel állandó kommunikáció zajlik országszerte, így a program élő kapocsként is működik a kormányzat és a kistelepülések között. 

– A fejlesztések terén mennyire sikerült behozni azokat az – akár több évtizedes lemaradásokat –, amelyekkel a mindenkori kormányok adósak voltak a kistelepüléseknek? 

– A program ugyan még csak a negyedik évét írja, de ennyi idő alatt is látszik már, hogy ezek a fejlesztések sokszor évtizedek óta létező problémákra tudtak megoldásokat adni. A falusi életminőség javításában nagyon komoly jelentősége van az elérhető szolgáltatások színvonalának. A pályázati rendszer révén önkormányzati épületek, orvosi rendelők, iskola-, óvoda- és bölcsődeépületek újulhattak meg. Szolgálati lakások, játszóterek, egyházi és önkormányzati közösségi terek, temetői infrastruktúra épülhet vagy újulhat meg. A program a falvak életének részévé vált, mára már számolnak ezzel a lehetőséggel a települések vezetői. 

Egyértelmű, hogy nagyon biztató folyamatok indultak el. Ez a fejlődés nem állhat meg, létkérdés a magyar vidék számára, hogy ezek a programok 2022 tavasza után is folytatódjanak. 

Ennek egyetlen biztosítéka, hogy a nemzeti kormány folytathassa a magyar vidék felemelése érdekében végzett megkezdett munkáját a választások után is. A nemzeti kormány elkötelezett a falusi emberek életszínvonalának javítása mellett, a baloldalon viszont csak azt látjuk és halljuk, hogy lenézik, sértegetik a falusi, vidéki embereket.