Újabb eredményeket ígér a folytatódó szolnoki várásatás

Dr. Kertész Róbert, a Damjanich János Múzeum régésze lapunk érdeklődésére elmondta, egy helyszíni beruházást megelőző ásatás előkészületeit végzik a napokban. 

A mostani ásatás mintegy 50 négyzetmétert ölel fel. Azért izgalmas az itteni munka, mert ebben a régészeti szelvényben korábban két jelentős, 16-17. századi épületmaradványt is feltártunk – emlékeztetett.

Miután hozzátette, a várásatás folytatásaként ezúttal a művésztelep délkeleti részén húzódó járda vonaláig kutatják a területet, és reményeik szerint az egykori oszmán palota keleti szárnyát tárják fel. A török kori létesítmény kapcsán eddig annyi bizonyos, hogy annak idején nyers agyagtégla falazattal látták el, és gerendavázas merevítéssel erősítették meg. Különleges jelentőségét elsősorban az adja, hogy ilyen épített emléket korábban nem azonosítottak Magyarországon a török korból. Maga az épülettípus is kuriózum, hiszen hasonlókat csak a Balkánon és Törökországban találni. Ezen paloták egy része még ma is áll...

– A szolnoki épület a járda és az úttest alatt is folytatódik, mely a Gutenberg teret szeli át. Ezt a területet – természetesen – nem tudjuk kutatni. Ami viszont biztos, hogy a palota hosszúságával kapcsolatban lesz egy végleges adatunk – tájékoztatott dr. Kertész Róbert.

A téglalap alaprajzú, dél felé nyitott, lodzsás épület emeletén hajdan lakószobákat és központi helyiségeket alakítottak ki. Lent pedig raktárak, műhelyek foglaltak helyet. Mint megtudtuk, az előző ásatás 1492 négyzetmétert érintett, ehhez képest a jelenlegi feltárás jóval kisebb felületre fókuszál.

– Fontos azonban megjegyezni, hogy ebben a palotában találtunk egy ritkaságnak számító sárkányfigurát, és más rendkívüli, párhuzam nélküli tárgyat. Ezúttal főként azt várjuk, hogy az épület nagyobb felületét ismerjük meg, hogy pontosabb képet kapjunk róla – ismertette a régész.

Dr. Kertész Róbert arról is szót ejtett, hogy a közeli kaszárnya falmaradványait pillanatnyilag bálák és geotextil borítja. Ezeket a beruházás kezdetéig eltávolítják. A maradványok fölé ugyanis egy háromszintes létesítményt húznak fel, melynek pinceszintje a kaszárnyát mutatja be.

Az ásatásra 30 munkanap áll rendelkezésre. Ezen időszakon belül öt méteres mélységig vizsgálódnak a kutatók. – Nem lesz könnyű dolgunk, hiszen falat kell dúcolni, és gázcső is fut a helyszínen. Most, a munka elején, a legfontosabb az, hogy megkeressük a gázcsöveket, és leszedjük a felső egy méteres földréteget. A városházától azt kértük, fedjék le a területet, hiszen ha esik az eső, akkor medencévé változhat a terület. Támogatták az elképzelést, így összességében olajozottan halad az előkészítő munka – zárta mondandóját a szakértő.