Újjáélesztik a mézeskalács készítés hagyományát Törökszentmiklóson

Ez egy légkeveréses sütő, nagyon gyorsan felfűt, és keleszteni is lehet benne – mutatta az alkotóházban Molnár Anett, az Apáról Fiúra Népművészeti és Kézműves Egyesület vezetője az egyik új gépet. Nem csak ezzel, még számos modern eszközzel sikerült felszerelni a konyhát. Emellett a teret optikailag megnagyobbították, ugyanis a régi ajtó helyére boltíves átjáró került. Megújultak a burkolatok, a mosdórész, valamint a mosó- és szárítóhelyiség is. 

Az egyesület most hűtőszekrényre gyűjt, ez ugyanis már nem fért bele a pályázati keretösszegbe. Annak beszerzéséhez és beszereléséhez körülbelül kétszázezer forintra lenne szükségük. Továbbá pályáztak egy nagyobb polcra is, hogy az új eszközöket méltó módon tudják elhelyezni, mondta az egyesület elnöke.

A fejlesztés egyébként a Csoóri Sándor Program két alpályázatából valósult meg, kettőmillió, illetve kétmillió hétszázezer forint értékben. 

Kint az udvaron kemence, csikótűzhely, sparhelt, kürtőskalács készítő, valamint bogrács várja a látogatókat, ugyanis az egyesület fontosnak tartja a régi ételek megismertetését is. Ezt egészítették ki a benti, modern konyhával, ahol a város régi hagyományának számító mézeskalács készítést élesztik újjá. 

Élt itt Törökszentmiklóson két, máig legendás mézeskalács készítő família, az Antal és a Simon család. Az Antal-féle mézes puszedli receptje fennmaradt, de még mindig nem tudjuk, melyik az igazi az öt közül, amelyek keringenek a városban. Mindenki azt gondolja, hogy az övé az, és egyébként a receptek nem is sokban térnek el egymástól – mondta a legendáról az elnök. Az egyesület egyébként folyamatosan kutatja az egykori mézeskalácskészítők múltját és munkásságát, melyet szeretnének átmenteni a jelenbe. 

Ami érdekesség még, hogy a mézeskalácsokat egykor sokáig kizárólag férfiak készítették. Egy kivételes hely volt, mégpedig Karcag, ahol a második világháború után, amikor a férfiak elmentek a háborúba, vagy hadifogságban maradtak, kényszerből vették át a mesterséget az asszonyok. 

– Antal László mézeskalácskészítő a hatvanas években hunyt el, így felesége vitte tovább az üzletet, ám neki kikötötte, nem árulhatja el a híres puszedli receptet. A felesége betartotta a fogadalmat, viszont a mesterhez közelálló emberek révén mégis fennmaradt, de hogy melyik az igazi, nem lehet tudni. Magáról a családról is nagyon kevés emlék maradt fent. Hiába írtak egykor sokat az Antal-féle puszedliről a lapok, használható fénykép nem maradt fent. Ami viszont megmaradt tőlük, az a Helytörténeti Múzeumunkban található nagy ütőfa, ami gyakorlatilag egy fa formát jelent. Azért ütőfa, mert az abba faragott mintázatból ütötték ki a mézeskalácsot – mesélte Molnár Anett. Hozzátette, annyit megtudtak, hogy Antal László debreceni születésű lehetett, de ennél többet eddig még nem. 

A Simon-féle mézeskalácsról pedig nem maradt fent titkos recept, viszont a mesterről lehet fotó a Damjanich János Múzeumban. 

Tortát is ihletett a mézeskalács  

A törökszentmiklósi Hudacsekné Ollé Mária is fontosnak tartja hogy a régi receptek, hagyományok továbbra is fennmaradjanak. A tavaly decemberben meghirdetett, majd idén februárban zsűrizett Jász-Nagykun-Szolnok Megye Tortája versenyre az Antal-féle egyik régi recept nyomán elkészítette a Jászcsupor, ma már Miklósi Mézes csupor nevű tortáját, melyet a foglakoztató átadójára is megsütött.

Szerintem a mézeskalács az idők során valamiért méltatlanul elfeledetté vált, hiszen csak karácsonyra, vagy nászajándékba, köszönőajándéknak készítik. Én azt gondolom, hogy a mézeskalács az év minden napján megállná a helyét, ezért egy új, modern köntösben éledt a tortával újjá, édesítőszere kizárólag a méz, és mézes tészta az alapja –mondta az egyesület önkéntese.