Sikeres esztendőben bíznak a jászkunsági méhészek

Szépen virágzik már az akác, utak mentén, parkokban is mindenki érezheti az illatát. Szorgoskodnak körülöttük a zümmögő kis rovarok is, a méhészek pedig reménykednek, ha már idén nem okozott említésre méltó károkat a hideg, lesz elég akácméz is.

Hegedűs József tószegi méhész hatvan méhcsaládot nevel, harmincöttel vándorol is.

Vegyes benyomásaim vannak az idei évről.

– Télen nálam nem volt számottevő méhpusztulás, egy-két családveszteséggel pedig számolni kell, ha az anyakirálynő megöregszik, és már nem petézik. Viszont későn indult meg a fiasítás, annak ellenére, hogy a méhek jól teleltek. De szerencsére az akácvirágzásra sikerült a családokat megerősíteni. Örömre ad okot, hogy az akác nem fagyott el idén. Viszont annak hatásával is számolnunk kell, hogy múlt évben egész nyáron, ősszel és télen is alig esett eső, még most tavasszal sem hullott nagy mennyiség, ez a tíz milliméter körüli nem volt arra elég, hogy a fák gyökeréig átnedvesedjen a talaj. A termőrügyek viszont akkor fejlődnek jól, ha kellően átázott a föld. De reménykedünk a viszonylag jó akácméztermésben.

A tószegi méhész elárulta, a napokban indulnak Szentkirályra harmincöt méhcsaláddal, majd az akác levirágzása után hazatérnek, a réten ugyanis nyílik az ámor.

– Van nekem negyvenéves hársfasorom is, remélhetőleg, az is jó mézet ad. Ha ez is lemegy, megyünk vissza Szentkirályra, selyemfűre, ami az elmúlt években nem okozott csalódást. Lakatos László csataszögi méhésznél kevésbé alakult jól a téli időszak. Mint mondta, a családok körülbelül húsz százaléka pusztult el, másik húsz százalékuk pedig nagyon legyengült, bár a napraforgóra még van esély felerősíteni őket.

Ennek okát van, aki az agráriumban használt vegyszerekben látja, van, aki szerint minden az időjárással függ össze, amihez a méhészeknek új technológiák kialakításával is tudni kell alkalmazkodni

– mondja.

– Az akác felénk az utóbbi napokban kezdett virágozni, a városokban kicsit hamarabb kinyíltak. Azt persze még korai megítélni, hogy végül milyen lesz az idei akácméztermés. De ahol van repce, és jól is fejlődött, ott egész jó mennyiséget tudtak kipergetni.

Nálunk súlyos a helyzet

– számolt be róla Gujka László szolnoki méhész.

A méheink fele sajnos nagyon gyenge, az állomány másik felét sikerült felerősíteni.

– Februárban nagyon jó idő volt, megkezdődött a fiasítás, márciusban viszont bejött a hideg, így nagy részük ki is fagyott. A méhek viszont már ráálltak, hogy kineveljék az új generációt, de így újra kellett kezdeniük. A méhész még csütörtökön vándorolni indult, alföldi akácosokhoz vitte a családokat.

– Reméljük, annál jobb eredményt érünk el, mint a tavalyi – vetítette előre.

A meglévő akácmézet szerencsére el tudja adni, van törzsvásárlói köre.

Rádi Tibor, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület megyei szaktanácsadója is megerősítette, hogy a méhek országosan nem teletek jól. Nyolc fok alatt telelőfürtöt képeznek, a kisebb-nagyobb felmelegedések miatt ez most havonta felbomlott, amit megsínylettek a kis rovarok.

Az előzetes jelzések alapján viszont jónak ígérkezik az akácszezon, ami az utóbbi hat évről nem volt elmondható.

– Most a közép-akác virágzik, a korai már le is ment, a késői pedig még nem nyílik – magyarázta a szaktanácsadó. – Csak az okoz némi nehézséget, hogy a nagy meleg miatt ezek virágzása egybeér. Egy hét különbség szokott lenni közöttük, ez most mindössze három-három nap. A repce már lement, az nagyon gyenge volt. Az a növény egyébként is rosszul fejlődött, sokfelé kitárcsázták, a vetett területeknek csak egy százalékán fejlődött jól. Így repceméz is alig lett.