2022.10.01. 06:55
Beteg krumplik inspirálták Béres doktort cseppje kifejlesztéséhez
„Én húsz év óta egy szerteágazó, bonyolult drámában élek. Minden bajom abból származott, hogy nem a tényekre alapozva alkottak véleményt a munkámról…” – fogalmazott meghurcoltatásáról évtizedekkel ezelőtt dr. Béres József a Záhonyban született kisvárdai kutató, a szolnoki gyógyszergyár névadója. Idén ötven éves a Béres Csepp, melynek megszületésének félévszázados jubileumára nagyszabású ünnepséggel emlékeztek.
Dr. Bischof Zsolt, a Béres Gyógyszergyár cégvezetője a csepp névadójának mellszobránál
Fotó: Mészáros János
A Béres-cseppek története a hatvanas években kezdődött, amikor id. dr. Béres József agrárkutatóként a burgonyaleromlás okait vizsgálta. Behatóan tanulmányozta a talaj minőségét, miközben olyan összefüggésekre bukkant, mely a nyomelemek létfontosságú jelentőségére és pótlásuknak szükségességére irányította a figyelmét. Vizsgálódásai során fedezte fel, hogy a krumplit érő betegségek forrása részben az elhasználódott talajban keresendő.
A megállapításon túl az a merész következtetése bizonyult forradalminak, miszerint ha a talajból hiányoznak ezek a nyomelemek, akkor a föld terményeiből élő ember szervezetéből is hiányozni fognak.
Felfedezése rendkívüli értékkel bír az immunológia területén.
Ötven éve, 1972-ben elkészítette a nyomelemeket a legjobb arányban tartalmazó oldatát. Először saját magán tesztelte, majd titokban beadta agydaganatos húgának, akinél az orvosok a műtéte után néhány hónapot, legfeljebb egy évet jósoltak. Béres József húga 1972-től már a végleges, kész Béres Cseppet fogyasztotta, amely után még több mint harmincöt évet élt, daganatmentesen. A hetvenes években határon innen és túl is visszafordíthatatlanul elterjedt a szóbeszéd, hogy megvan a rák ellenszere…
A környékbeli falvakból, városokból betegek, akikről már az orvosok is lemondtak, tömegesen zarándokoltak Kisvárdára, Béres József házához, hogy kérjenek a szerből.
A kutató mindenkinek ingyen adott az oldatból, amely szedése után pár nappal, héttel a menthetetlen rákbetegek között is rohamos gyógyulás következett be.
Ám rosszakarói, irigyei, az orvosszakma „kivagyi” képviselői feljelentették, kuruzslás vádjával bűnvádi eljárást indítottak ellene. A Kádár-hatalom sem támogatta a munkáját. Az országos, sőt nemzetközi tiltakozás azt eredményezte, hogy 1980-ban végül a Béres Cseppet szabadalomként jegyezték be, a készítményt 2000-ben gyógyszerré nyilvánították, id. dr. Béres Józsefet pedig 2002-ben az ország legrangosabb tudományos elismerésével, Széchenyi-díjjal tüntették ki.
Kósa Ferenc 1976-ban a tíz évre betiltott „Az utolsó szó jogán” című dokumentumfilmmel hívta fel a figyelmet a szerre és a társadalmi kórképre, 2019-ben elkészült a Gyöngyössy Bence rendezte „Cseppben az élet” című négyrészes játékfilm, a mostani jubileumi ünnepségen pedig bemutatták Fazekas István Jókai-díjas drámaíró Gyógyítók című oratóriumdrámáját, mely az élet és halál kozmikus küzdelmének tükrében vizsgálja a nagy feltalálók sorsát, a drámai feszültség gyújtópontjába állítva Béres Józsefnek az emberi életért való munkásságát és súlyos megpróbáltatásait. A színdarabot a Színház és Filmművészeti Egyetem másodéves zenés színművész szakos hallgatói adták elő hatalmas sikerrel, Molnár Kristóf másodéves rendező szakos hallgató rendezésében.
A Béres Csepp ötven év elteltével mit sem veszített népszerűségéből
– nyilatkozta hírportálunknak a fél évszázados jubileum kapcsán dr. Bischof Zsolt, a szolnoki Béres Gyógyszergyár cégvezetője.
– Az immunerősítő gyógyszer életminőséget javító haszna és egészségtudatosabb létre ösztönző értéke változatlan, a koronavírus-világjárvány megjelentével pedig még aktuálisabb, mint valaha – tette hozzá a szolnoki gyógyszergyár cégvezetője.
