Rég elfeledett településeket fedeztek fel a Tisza-tónál

– Mindig is foglalkoztatott a környező településeink egyháztörténelme, ezért folyamatosan kutatom azokat – fejtette ki hírportálunknak Fodor Gusztáv, tiszaszentimrei református lelkész. 

– Egyik alkalommal felfedeztem, hogy a települések védőszentjeinek a választása igen tudatosnak bizonyult az Árpád-korban. Tiszaszentimrén például építettek egy római katolikus templomot, amelynek Szent Imre lett a védőszentje, később aztán a település átvette a védelmező nevét. Tomajmonostorán pedig egy apátság állt, amely ennek a régiónak a lelki-szellemi központja volt. A Tomaj apátság, az ószentgyörgyi kápolna, valamint Szentkozmadamján és Szentjakab települések is ide tartozhattak. Később a szálak a Szent Koronához vezettek, majd arra is rábukkantam, hogy a Tomaj nemzetségnek az országban máshol is voltak birtokterületei, amelyeken szintén tisztelték az egyes települések szentjeit. Később ezt a felfedezésemet megosztottam dr. Virágos Gáborral, a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti igazgatóhelyettesével, aki március környékén ellátogatott a környező településekre, és áldását adta a kutatások elindítására, hiszen a múltunkból tudunk csak igazán építkezni. 

– Fodor Gusztáv kezdeti kutatása világított rá, hogy a térség meghatározó szerepet játszott az Árpád-kori magyar kereszténységben, köszönhe­tően az itt letelepedő tomaj nemzetségnek – hangsúlyozta Bakos Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének régészeti koordinátora. 

– Elsősorban középkori településhálózatot kutatunk, melynek a kezdeti szakasza a bejárás. Jelenleg sok kiváló állapotú textilplombát, érmét és egyéb tárgyat találtunk, azonban akadtak olyanok is, amik rossz állapotban vannak. A feltárások során az a célunk, hogy megismertessük az emberekkel a térség múltját. Különböző talajradaros vizsgálatot is végzünk egyes lelőhelyeken. A régészeti-topográfiai vizsgálatok már elkezdődtek, az ismert lelőhelyeken és az újonnan felfedezett területeken pedig fémkeresős-műszeres kutatást végzünk. Elsősorban a középkori területekre koncentrálunk, hogy azonosítsuk a rég elfeledett településeket, mint Szentgyörgy vagy Szentkozmadamján. Mostanáig közel hetven lelőhelyet ismernek, azonban a terület adottságaiból adódóan még vagy további kétszázötven várat magára. Várhatóan lesznek olyan felfedezésre váró települések, melyek a császárkorban, az őskor egyes szakaszaiban vagy épp a vaskorban léteztek. 

– Középkori településhálózatot kutatunk – nyomatékosította Bakos Gábor. 

– Felmérjük a terepet és begyűjtjük a talált ereklyéket. Jelenleg sok kiváló állapotú textilplombát és érmét ismerünk, amelyek a kormeghatározást is segítik. A régió az ország kereskedelmi és spirituális vérkeringésben aktívan részt vevő térség volt, mely jelentős kulturális szerepet is játszott. Egy későbbi kutatási terület Kunhegyes közigazgatási területéhez kapcsolódott, ahol a kunok egykori központját is kutatjuk, s mely sejtetni engedi, milyen nagy kiterjedésű és gazdag térség lehetett az. A vizsgálatainkból nemcsak a gazdaságára lehet következtetni, hanem a kulturális sokszínűségre is, amit a kereszténység egyesített a középkorban. 

– mutatott rá a szakember.