2023.01.12. 17:25
Korlátozni kellett tavaly a vadászatot Szolnokon
Sajátos időszakot zárt az elmúlt évben a szolnoki Diana Vadásztársaság, mely most ünnepelte fennállásának 75. évfordulóját. Működésük alatt most volt az első olyan esztendő, amikor korlátozniuk kellett a vadászatot.
Juhász Zsolt
Forrás: Beküldött fotó
Juhász Zsolt, a társaság elnöke, okleveles vadgazda mérnök arról számolt be, hogy a tavalyi hőség és szárazság nem tett jót a vadállománynak sem.
– A fácánokat és a mezei nyulakat viselte meg legjobban az aszály. A területünkön állományuk olyan szinten megfogyatkozott, hogy a felelős vadgazdálkodói szemmel nem lett volna észszerű vadászni is rájuk. Tehát a 2022-es évben nem engedélyeztük a nyúl és -fácánkakas kilövését. Csak az úgynevezett dúvadakra lehetett vadászni, tehát azokra a vadfajokra, amelyek a vadgazdálkodás célját szolgáló hasznos vadállományt károsítják és pusztítják, ezért gyérítésük egyébként is szükséges. Ilyen állat többek között a róka, az aranysakál, szarka, dolmányos varjú. A vaddisznó is folyamatosan lőhető
A vadásztársaság elnöke azt is elmondta, területükön fontos szereppel bír az őzállomány is, melyben szintén tapasztaltak csökkenést, ha nem is olyan kiugró mértékben. Ez azonban nem az aszály számlájára írható, sokkal inkább az nemkívánatos, ám meglehetősen elszaporodott aranysakálok rovására. A nádi farkas vagy toportyán elnevezéssel is illetett ragadozó gyorsan népesedő állománya nem csak a Diana Vadásztársaság területein okoz problémát, hanem országos jelenségről van szó.
– Az ötvenes-hatvanas években lényegében eltűnt az országból ez az állatfaj, az utóbbi néhány évben azonban robbanásszerű szaporulat tapasztalható. Küzdünk mi is, hogy a visszaszorítsuk őket, de ez nem egyszerű feladat. A mi területünkön is nagyon jól megtalálják életfeltételeiket, és pusztítják a fiatal állatokat, őzeket meg tudják tizedelni az állományt.
Az apróvadaknak a mezőgazdasági termelés kultúrájának változása sem tesz jót, a földművelésben, növényvédelemben használt szerek, hiába engedélyezettek, valamilyen szinten károsítják az állományt
– jegyezte meg az elnök.
A nagyvadak – őz, vaddisznó – állománya stabilnak mondható.
– A vaddisznót nem viselte meg az aszály, megfelelő volt a szaporulat. Az ártéri részeken jók az életfeltételeik, de nem teljes területünkön vannak jelen, hanem például a Szent István híd környékén, Szajol alatt vagy a Millér területén élnek, ezekről a helyekről elindulva szoktak kárt okozni a mezőgazdaságban.
A vadászat a társaságnál tervszerűen történik. Juhász Zsolt elmondta, minden évben felmérik az állományt, ezt megküldik a vadászati hatóság felé, ők adják meg, mennyi vadat lehet és kell levadászni.
– Mi jellemzően minden évben 100-120 darab őzet ejtünk el. Télen – októbertől februárig – van a suta vadászatának szezonja, áprilistól pedig a bakot vadásszuk.
Vaddisznót folyamatosan lőnek a vadászaink, és az aranysakálokat is próbáljuk minél inkább gyéríteni. Ez utóbbihoz van célzottan erre a fajra használható, úgynevezett hattyúnyak csapda is.
Juhász Zsolttól azt is megtudtuk, a vadakra a 4-es út is veszélyt jelent, sajnos rengeteg volt az őzgázolás, ami számottevő veszteség a társaság számára. Emellett ütnek el apróvadat is, ha nem is olyan nagy számban.
További kihívást jelentett és jelent is változatlanul a vadásztársaság számára a hatalmas galambrajok jelenléte.
– A házi, a parlagi és az örvös galambok populációja is robbanás szerűen megnőtt. Az örvös galambok száma az elmúlt tíz év alatt ezerszeresére emelkedett. A napraforgótermést teljesen tönkre tudják tenni. Gyérítjük és riasztjuk is őket, de két hivatásos vadászunk van, valamint ötven tagunk, a vadásztársasághoz tartozó terület viszont összesen 6500 hektár – mutatott rá a problémára.
A társaságban egyébként folyamatos a munka, a vadászati szezonokban szervezik a csoportos vadászatokat, de a vadak etetéséről sem feledkeznek meg. Hiába enyhe a tél, ilyenkor sem hanyagolható el a táplálék kihelyezése. Az őszi időszakban megkezdik a szoktató etetést, így a vad ezeken a helyeken keresi a táplálékot, akkor is, ha nincs hó és fagy, és keresgélhetne máshol is. Csak esős időben kicsit körülményes a takarmányozás, hiszen jelentős a sár, különösen az ártéri területeken. Az őzek etetésének azért is van nagy jelentősége, mert a kellő táplálék hatással van az agancs fejlődésére is, a vendégvadászok pedig a minél szebb trófeákért érkeznek. A társaság elnöke azt is elárulta, nyolcvan suta kilövéséből jön be annyi bevételük, mint öt darab őzbakból, ha pedig nagyon szép a trófea, három állat elejtése is behozza ezt az összeget.
A nőstényeket egyébként ilyenkor ejtik el, ez efféle szelektáló vadászat is, a gyengébbek, satnyábbak kerülnek terítékre. Ezzel szabályozzák az állományt.
Kevesebb mostanában a szép trófea
– Az elmúlt két-három év nem hozott kiemelkedő agancssúlyokat, amit a szélsőséges időjárási tényezőknek és az aranysakál dinamikus terjedése okán fellépő zavarásnak tulajdonítok – mondta Juhász Zsolt. – Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem ejtettünk el, pontosabban vadász vendégeink nem ejtettek el kiemelkedő trófeasúlyú bakokat. Az azonban kijelenthető, hogy a korábbi években jellemző 25-30 százalékos érmes arány az elmúlt egy-két évben hozzávetőlegesen 15 százalék körülire apadt.
Az elejtett őzbakokat küllem, szín, súly és egyéb tényezők alapján pontozzák, és mindezt figyelembe véve bronz, ezüst és arany éremmel láthatják el.
