Hogyan védje meg magát egy tizenéves, ötvenkilós lány? A szolnoki szakember szerint minden a döntéseinken múlik

Számos döntésünk sodorhat konfliktus- vagy esetleg veszélyes helyzet felé a mindennapok során. Balla Tibor, a Game of Wolves Systema elnöke bűnmegelőzési előadásokat is tart a konfliktuskezelés témájában, mely során végigvezeti az adott szituáció lépéseit, hogyan ne váljunk se elkövetővé, se áldozattá. A legfontosabb kérdések, amit egy helyzetben meg kell válaszolni a „Ki vagyok?”, „Hol vagyok?” és „Mi a célom?”.

Pakainé Pusztai Nóra

Balla Tibor, a Game of Wolves Systema elnöke látványos bemutatókkal színesíti bűnmegelőzési előadását

Forrás: Beküldött fotó

Az önvédelmet és a saját biztonságunk megteremtését oktatja előadásain, szemináriumain a szolnoki Balla Tibor, a Game of Wolves Systema elnöke.

– Rossz kép él az emberekben az önvédelemről, egyből mindenki a harcművészetekre gondol, a másik oldal a kommunikáció. De ez a kettő nem választható el egymástól, mi ezeket ötvözzük, hiszen láthatóan mindkettőre szükség van a hatékony megoldáshoz – magyarázta Balla Tibor.

Az embereknek meg kell tanulni elkerülni, hogy áldozatokká, bűnelkövetővé váljanak.

– Egyszerű példával élve, mit csináljunk, hogy ne üssön el a vonat? Az épségünk azon múlik vajon, hogy ütközéskor hogyan tartom a kezem? Természetesen ez nem elegendő, egy egész folyamatot látni kell, kezdve azzal, hogy megtanítjuk a gyermekeinket arra, hogy a vonat hol közlekedik, miről lehet felismerni, illetve, hogy a sínek közelében lehetőleg legyenek figyelmesek. Ha jön a vonat lépjenek el előle, már ez is hatékony önvédelem. Látható, hogy másként kell a saját biztonságunkról gondolkozni, mint amit az internetes média sugall – erősítette meg az alapgondolatot egy gyakorlati példával.

Tíz éve rendszeres vendége a kollégiumoknak, általános és középiskoláknak is, ahol például az iskolai erőszak kerül a fókuszba. A hallgatóság megtanulhatja, hogyan érdemes az erőszakos konfliktusokat kezelni, melynek csak egy kis szelete a fizikai kapcsolat, de hozzátartozik az ütések elleni kitérés is.

– Minden előadás helyszínén azzal kezdem, hogy egy alapproblémát vetek fel, ehhez három kérdés társul: Ki vagyok?, Hol vagyok?, Mi a célom? – sorolta.

Segítségével az is megtanulható, hogyan lehet reagálni egy asszimetrikus szituációban.

Az utcán nincs egyenlőség, nem úgy, mint egy kivilágított teremben a tatamin. Egy tizennyolc éves, ötven kilós lányt valószínűleg nem egy hasonló támad vagy közelít meg az utcán. Hanem többen lesznek és nagyobbak, ez adja az asszimetriát.

– De számos olyan döntési pont van, ahol megteremtheti saját biztonságát, csökkentheti az áldozattá válás kockázatát – emelte ki.

Az élet önmagában is döntések sorozata, egy szombat esti bulival sincs ez másként.

– Az első pont, hogy otthon marad a gyerek vagy elmegy szórakozni, dönthet bárhogy. Azt választja, hogy elmegy szórakozni, a konfliktus felé lép, de nincs ezzel semmi probléma. A következő kérdés, hogy egyedül vagy barátokkal, ismerős helyre vagy ismeretlenre, mindegyikkel növelheti vagy csökkentheti a veszélyt – említett néhány lehetőséget.

Az erőszakos szituáció esetén a helyzetből való kilépés, eltávolodás vezethet célra, de előfordulhat, hogy szükséges a védekezés.

– Egy ital, egy palack, egy táska, egy elemlámpa vagy tereptárgy hatékonyan képezhet pajzsot, ezek használatával elkerülhető az is, hogy elkövetővé váljon az, akit megtámadnak – emelte ki.

Az előadásokat minden szituációra, minden korosztályra lehet vonatkoztatni, mindössze a három korábban már említett kérdést kell szem előtt tartani.

– A leginkább veszélyeztetettek a szépkorúak, mert elment mellettük egy világ és ahhoz nehéz alkalmazkodni, illetve a fiatalok, akik még nem ismerik a világ működését – hangsúlyozta Balla Tibor.

Civileknek és rendvédelmi szerveknek is tartanak szemináriumot

A rendőrség akkreditált oktatójaként folyamatosan konfliktuskezelési képzéseket tart Balla Tibor, ahogy a polgárőröknek is civil taktikai tanácsokat ad. Azon dolgoznak, hogy a pedagógusoknak is kreditpontos képzéseket szervezhessenek.

– A családon belüli szerepek felcserélődtek. Régen a gyerek tisztelte a szülőt, a szülő a tanárt, ez most megfordult. A gyereket tisztelik, a szülő csak eszköz, így a tanár is az. A fiatalok nem egymás társaságát keresik, hanem egyszemélyes közösségeket alkotnak, pótlást az internet jelent – magyarázta Balla Tibor, majd egy gyakorlati példát is említett.

– Ha az egyik gyerek konfliktusba kerül a tanárral és balhé van, elindul a videófelvétel, a gyerek több lájkot kap, ha szembeszáll. A tanár azt hiszi, hogy húsz gyerekkel van egy terembe, közben százezrek figyelik. Ennyi ember irányítását nem tudja kézben tartani. Megoldás lehet, ha leadatja a telefonokat az óra elején, a gyerek ilyen esetben vissza tud vonulni – fogalmazott meg egy hétköznapi esetet.

A következmény már nem bír „hírértékkel” a gyerekek körében, erre is nagyobb hangsúlyt kellene fektetni, az osztályfőnöki órák alkalmas keretet adnának erre.