Sok társasházban akadályba ütközik a felújítás

Ahol többen élnek, ott különbözhetnek a vélemények, és eltérő az anyagi helyzet is. Mióta megszűnt a vissza nem térítendő állami támogatás, megyénkben még a korábbinál is kevesebb társasház dönt a beruházás mellett.

– A mi társasházunkban hamarosan, márciusban indul a kivitelezés – meséli örömmel a szolnoki Zsolt.

A háromemeletes, negyvennyolc lakásos épületen a homlokzati hőszigetelést már évekkel ezelőtt megcsináltatta a lakóközösség, tavasztól úgynevezett állagmegóvó munkálatokat végeznek majd, egy plusz réteget visznek fel a külső falra.

– Minden lakó a felújítás mellé állt. Így a közös költségünk ugyan emelkedik néhány ezer forinttal, de megéri. Azzal, hogy esztétikailag szebb és energetikailag még költséghatékonyabban működik majd az épület, a lakások értéke is jóval nagyobb lesz – indokolja a döntést a fiatalember. Azonban nem mindenhol ilyen egyöntetű a társasházban élők véleménye…

– Négyemeletes társasházban lakunk, ahol legfőképp azért okoz gondot egy-egy felújítás, mert a tulajdonosok többsége nem akarja fizetni a költségeket – meséli egy másik szolnoki házban élő fiatal nő, Klaudia. – Kevés megtakarítással rendelkezik a ház, a közös költség emelését pedig nem támogatják. Sok az idős ember, ők már nem akarják finanszírozni a beruházásokat, mondván, majd intézik az utánuk jövő fiatalok. Évekkel ezelőtt ezért nem tudtunk pályázni a társasházak hőszigetelését és nyílászárócserét magában foglaló programokra. Most is huzavona van, mert muszáj lenne felújítani a lépcsőházi ablakokat és a csőtörés miatt szétázott földszinti mennyezetet, de nem tud a lakóközösség megegyezni, melyikre áldozzunk idén…

A költségek nem csak az építőipari árak és a munkabérek, hanem amiatt is emelkedtek, hogy 2015-től megszűnt a társasházak hőszigetelésére igényelhető, vissza nem térítendő állami támogatás.

– Egyharmad részét a tulajdonosok, kétharmad részét az önkormányzat és az állam viselte. Most nincs ilyen program, vagyis a tulajdonosoknak százszázalékban ki kell fizetniük a felújítást. Emiatt azóta egyetlenegy lakóközösség sem jelentkezett nálunk utólagos hőszigetelésre, bár van, ahol tervezik azt – számol be a tapasztalatairól Germann Sándor, a Széchenyi István Lakásfenntartó Szövetkezet elnöke. A társaság üzemelteti a szolnoki Széchenyi-lakótelepi társasházak mintegy kétharmadát.

– Minél nagyobb számban laknak egy adott társasházban, annál inkább előfordulhat, hogy a pluszköltséget nem tudják bevállalni. Van ugyan egy épületünk, ahol tervezik a lakók a felújítást, az előzetes kalkulációk szerint hetvenmillió forint lenne a beruházás összege, ez csak egy külső hőszigetelés, nincs benne a nyílászárók cseréje sem. A felújítás nyolcezer forintos közösköltség-emeléssel járna, vagyis a duplája lenne a korábbinak, ezt tíz éven keresztül kellene fizetni. Azt, hogy ezt tudják-e vállalni, erről szavazni fognak majd a lakók – teszi hozzá az elnök, aki azt is elmondta, a magas költségek lefaragása és a jó szakemberek kiválasztása is meglehetően hosszú folyamat, hónapokat, akár több mint fél évet is igénybe vehet. Ahol azonban megcsinálták, a tapasztalat szerint egyharmadával csökkent a távfűtés díja.

– A Szollak Kft. 2008 óta összesen huszonegy társasházat újított fel a megyeszékhelyen, utoljára 2015-ben. Akkor szűnt meg a társasházak felújítására igényelhető ötvenszázalékos állami támogatás – mondja Molnár Iván, a Szollak Kft. beruházási tanácsadója. Hozzáteszi, bár a vissza nem térítendő támogatás megszűnt, a bankok kínálnak erre a célra kedvező feltételű hiteleket.

Ha megszavazzák, mindenki fizethet

– Kétharmados döntés elég a felújítás megszavazásához, vagyis a törvény szerint a hatvanhat százalékos többséget már elfogadják a bankok. Volt viszont olyan társasház, ahol a társasházi szerződésben rögzítették, hogy nyolcvanszázalékos hozzájárulás kell egy döntés meghozatalához – mondja Molnár Iván, a Szollak Kft. tanácsadója.

– Ha a társasház megszavazza a beruházást, az minden lakóra kötelező érvényű lesz. A törlesztőrészlet ugyanis nem a bankkal, hanem a társasházzal szemben jelenik meg, megemelt közös költség formájában. Korábban ez egy négyemeletes társasháznál néhány ezer forintot jelentett, de most, hogy nincs állami támogatás, akár a duplájára is nőhet, viszont szebb, élhetőbb lesz az épület, emellett pedig a lakás értéke is jóval megemelkedik – teszi hozzá a szakember.

Borítókép: Panelházak Szolnokon

Fotó: Mészáros János