A Fergeteg Triatlon SE megtalálta a nehéz időszak pozitív oldalát

– Járnak hozzánk több helyről: Újszászról, Szolnokról és Jászberényből is. Azok, akiknek tetszik ez a sportág, és nem találnak a közelükben egyesületet, eljönnek hozzánk, megnézik, majd általában itt is ragadnak – kezdte Medveczky Edit, aki maga is sikeres sportolónak mondhatja magát, hiszen hétszeres Ironman-részt­vevő, illetve közel harminc maratonbajnokság, számos bajnoki helyezés áll triatlonban és du­at­lonban a háta mögött.

– Úszást oktatok egész nyáron, és általában a tehetségesebb gyerekek, akik nincsenek már elkötelezve más sportághoz, szívesen kipróbálják nálunk magukat. Nem szokták megbánni, hogy a triatlonnál kötnek ki.

– Mitől szép a triatlon?

– Attól, hogy egyáltalán nem unalmas, hiszen három sportágból tevődik össze, és az összes létező izmot megmozgatja. De ha jobban belemegyünk, akkor azt is mondhatnám, hogy öt sportágból áll, mert az úszás, futás és biciklizés között van kettő depózás (a versenyszámok közötti átmenetet hívják így, ahol például a kerékpárt is csak tolni lehet – a szerk.), amelynél talán még jobban topon kell lenni. Villámgyorsan kell felöltözni, és mindezt abban a sorrendben, ahogy elő van írva. Másodpercekről beszélünk. Ez benne a szép, folyamatosan koncentrálni kell. Ez a sportág az agyat is megdolgoztatja, nem csak a testet.

– Körülbelül hányan versenyeznek önöknél?

– Ha az igazolt versenyzőket nézzük, akkor közel negyven főről beszélünk, de ettől sokkal többen edzenek nálunk. Vannak, akik szabadidő-sportolók, csak azért járnak hozzánk, hogy mozogjanak.

– Hogy tudná leírni a Fergeteg SE felépítését?

– Mivel három sportágról beszélünk és korosztályokra is vagyunk bontva, az edzések két csoportban zajlanak. Vannak a kisebbek és a nagyobbak, míg az egyetemisták többsége önállóan oldja meg, mert hol itt vannak, hol ott. Mindez nagyon sok edzést igényel, a vírus miatt most mindenkinek heti négy tréningje van. Ez normális esetben öt szokott lenni, nyáron pedig körül-

belül tíz.

– Hogyan teljesítenek a különböző korosztályokban?

– A legkisebbeknél inkább azt mondom, hogy játékos és sokoldalú feladatokkal, edzésekkel próbáljuk őket motiválni. Nem az a cél, hogy kiégessük a versenyzőt, hanem hogy nagyon sok mindennel megismerkedjen. Az alap-állóképességét, a szív- és a keringési rendszerét szeretnénk megerősíteni, ezért az úszást preferáljuk legfőképpen, míg a kisebbekkel nagyon sokat mon­ti­zunk (a moun­tain bike-ozást nevezik így – a szerk.) homokos utakon.

– A versenyorientál­tabb edzés inkább a nagyoknál jön képbe. Tényleg nem az a cél, hogy tizennégy évesen eldobja a cipőjét, és azt mondja, soha nem vesz fel többé úszószemüveget sem, mert elege van. Sokkal fontosabb az, hogy huszonévesen is szeresse a sportágat, sőt még akkor is, amikor már családos ember. Persze vannak igazán tehetséges gyerekek, akiknek lehetőséget kell biztosítani, hogy sikeresek lehessenek, ezért mi is megteszünk mindent. Sok ügyes gyerkőcünk van, idén is sok szép helyezést értek el egyéniben és csapatban is, például említhetjük a veresegyházi du­atlon-csa­pat­ver­seny­ben szerzett harmadik helyezést.

– Milyen körülmények között készülnek?

– Nem egyszerű összehozni mindent, mert Abonynak nincs uszodája, csak a nyári időszakban, így ilyenkor Szolnokra kell járnunk. Ez sajnos pluszidő. Most örülünk, mert kaptunk némi támogatást, helyet biztosítottak számunkra, és reméljük, egyszer az uszodaproblémánk is megoldódik. Nehéz, mert egy teremben edzünk, és kellékeink ugyan vannak, de nincs hol tárolnunk őket, muszáj kreatívnak lennünk. Most bezárták a street work­out pályát, ahol eddig készültünk. Nem vagyunk egyszerű helyzetben, de úgy gondolom, most könnyebb, mint tavasszal volt, amikor ki se mehettünk az utcára.

– A koronavírus megbénította az edzéseket?

– Szerencsére megtaláltuk ennek a pozitív oldalát. Online tartottuk az edzéseket, és ez önállósította a gyerekeket, ami nagyon hasznos tud lenni. Volt egy edzésterv, amit maguktól meg kellett csinálniuk. Nyilván nem tudtak olyan minőségben dolgozni, mint amikor valaki figyel rájuk, de ez olykor lehet előny is.

– Annyiból szerencséseknek mondhatjuk magunkat, hogy mi futhattunk és biciklizhettünk a tavaszi időszakban, ugyan akkor még úszni nem úszhattunk, de ez mára már változott az igazolt sportolók számára, ami nagyszerű hír. Ennek a rendeletnek mindössze az a hátránya, hogy a kicsik, akik nem igazolt sportolók, nem tudnak velünk járni.

– Mennyire nehéz motiválni a sportolókat?

– Ha van egy jó csapat, akkor nem nehéz motiválni senkit. Hiszen egységesek, összetartóak, és húzzák egymást. Fontos, hogy ha valaki megold jól egy feladatot, akkor azt elismerik, és ezáltal a hangulat is szuper. Ebben az időszakban a csapat a legjobb összetartó erő. Nyilván a tavasz, amikor mindezt egyedül kellett csinálni, az nagyon nehéz volt. Aztán július elejétől október közepéig nekünk, a triatlonban nagyon jó dolgunk volt, mert folyamatosan voltak versenyeink.

– Addig, amíg az atlétikában alig volt megméretés, vagy az öttusában egyetlen országos bajnokságot rendeztek csupán, nekünk volt öt-hat triatlon- és három duatlonviadalunk. Majdnem minden hétvégén volt rendezvényünk, sőt edzőtábort is tudtunk szervezni.

Jó eredményekből nincs hiány

Sokan értek el szép eredményeket a Fergeteg SE-ben. A teljesség igénye nélkül: Major József nyolcszoros Ironman magyar bajnok, míg testvére, Gábor korosztályos triatlon-, duatlon-ob-győz­tes. Szobonya Nikolett atlétikában szerzett bajnoki érmeket, Soós Fanni és Soós Gergő egyaránt válogatottak triatlonban, emellett kiválóan szerepelnek du­at­lon­ban, atlétikában és kerékpárban is. Fanninál külön ki lehet emelni a tereptriatlon-Európa-bajnokságon szerzett harmadik helyét vagy az Eb-ezüstérmét mixváltóban. Vincze Ákosnak a rövidtávú országos bajnokságról elhozott második helye is nagy szó, de Farkas Lilla is szép korosztályos bajnoki eredményeket mutathat fel triatlonban és duatlonban.