Kőkemény sportban jeleskedik a kitartó abonyi fiatalember

– Mióta űzi az erősportot?

– Huszonhét éves vagyok, hét évvel ezelőtt kezdtem el a konditermi edzéseket egy baráti társasággal. 2016 tavaszára jutottam el oda, hogy amatőr versenyeken indultam el. Innentől aztán fokozatosan jutottam előre, mígnem hazai, profi szintű versenyeken is megmérettem magam.

– Legutóbb Cegléden ért el szép eredményt…

– A március közepén rendezett verseny valójában a CESA Téli Strongman Liga negyedik állomása volt. Negyedik helyen végeztem az utolsó fordulóban, ám az összetett eredményemet tekintve a harmadik helyen zártam.

– A ceglédi programon megmérettem egyebek mellett kamionhúzásban, vegyesnyomó-számban, lengősúlycipelésben és bárdtartásban.

Sajnos azonban a vegyesnyomásnál megsérült a vállam.

– Ennek ellenére nem adtam fel, tovább küzdöttem. Meg kell jegyeznem, hogy rendkívül színvonalas versenyen vagyok túl, még úgy is, hogy a koronavírus-járvány miatt ezen alkalmakat nézők nélkül kell megrendezni.

– Az embert próbáló gyakorlatoknál számít a közönség?

– De még mennyire! Hiányoznak a nézők, hiszen nagy szükségünk van arra a plusz erőre, amit a biztatásukkal adnak.

– A kezdetekkor mit szólt a családja, hogy komolyan foglalkozna az erősporttal?

– Természetesen mindenben támogattak, habár eleinte nem díjazták ezt az ötletemet. Végtére is, ez a sport meglehetősen sérülésveszélyes. Ugyanakkor azt is látták, hogy ebben teljesedek ki igazán, így mellém álltak.

– Van példaképe?

– Igen. A lengyel Mariusz Pudzianowski, aki ötszörösen is a világ legerősebb emberének mondhatja magát.

– Mivel foglalkozik a civil életben, a mindennapokban?

– Munkámat tekintve CNC-gépkezelőként dolgozom egy vállalatnál. Szabadidőmben pedig rengeteg sporteseményt nézek, szívesen horgászom, és gyakran járok kirándulni a barátaimmal.

– A járvány miatt bezártak az edzőtermek. Hogyan tud mégis formában maradni ebben az időszakban?

– Valóban nehezebbé vált a felkészülés. Munka után egy rövid pihenés vár rám, ezután kezdem csak el az edzéseket. Mindezt természetesen ezekben a hónapokban én is otthon teszem. Időközben berendezkedtem a legszükségesebb eszközökkel. A baráti társaságot, az edzések hangulatát, egymás bátorítását azonban semmi sem pótolja.

– Melyik a legkeményebb versenyszám, melyben megmérette magát, és hány kilós volt a legnehezebb súly, amit felemelt?

– Kamionhúzásban tavaly országos bajnoki címet nyertem. Mondanom sem kell, hogy óriási erőfeszítést igénylő elemről van szó, mégis ez az egyik kedvencem.

Nagyon összetett technika kell ugyanis ahhoz, hogy egy száztíz kilós ember megmozdítson egy tizennyolc tonnás szerelvényt, és métereken át húzza azt.

– Száznyolcvannyolc centiméter magas vagyok, hosszú végtagokkal, így számomra viszonylag előnyös ez a gyakorlat. Ami pedig a nehéz súlyokat illeti, egy százhatvanöt kilós kőgolyót is felemeltem már.

– Mit javasolna azoknak, akik az erősemberek közé szeretnének kerülni? Vannak olyanok, akiket óva intene attól, hogy kipróbálják magukat az erősportban?

– Azt gondolom, először fel kell ismerni azt, hogy ehhez a sporthoz rengeteg kitartásra van szükség. Mindez nem arról szól, hogy néhány hónap alatt különféle szerekkel felpumpáljuk magunkat, és máris hihetetlen teljesítményekre leszünk képesek.

– A jó eredmények mögött gyakran egy élet munkája rejlik. A kellő erőnlét fenntartása meglehetősen sok lemondással jár. Én például már évek óta egyáltalán nem fogyasztok alkoholt, és hetente hosszú órákat töltök edzéssel, felkészüléssel.

– Végezetül, szerepel-e újabb versenyen a közeljövőben?

– Jelenleg a profi liga selejtezőre készülök, mely április tizenhetedikén, Sárbogárdon lesz. Itt sok más mellett kamionhúzás, egy háromszáznyolcvan kilós gumi felborítása, autóemelés, egy százötven kilós kőgolyó pakolása, valamint egy háromszázötven kilós lengősúly cipelése vár majd rám.